Part 2

957 71 5
                                    

Kíváncsian nyitottam ki az ablakot, hogy megnézzem mi az...
Kinéztem az ablakon de nem láttam semmit. Mi lehetett az? Megesküdnék rá, hogy hallottam valamit. Megvonva a vállam becsuktam volna az ablakot amikor hirtelen valaki kirántott onnan. Vagy behaluztam vagy egy nagyon helyes srác rántott ki a szobából. Ijedten ránézten. Gyönyörű, tengerkék szem, mogyoróbarna haj. Egyszerűen egy megtestesült tökéletesség. Hasonlít Derekre csak neki barna a szeme. Várjunk csak. Én most ugye nem...? Nem nem. Nem szerethetek bele! Hiszen csak most találkoztunk. Meg eleve elrabolt! Ezekkel a gondolatokkal a fejemben láttam, hogy a szállásnál bevitt egy szobába. Komolyan oda visz ahol simán megtalálják? Meg amúgy is keresni fognak. Főleg Derek, Hayley és Wendy.
Az idegen lerakott az ágyra majd leült egy fotelbe.
-Nem az a legjobb dolog egy első találkozásnál, hogy elrabolod az illetőt.-morogtam.
-Nem elrablásnak szántam.-közölte egy félmosoly kíséretével. Hogy lehet valaki ennyire hihetetlenül csábító? Mármint...várjunk...Hayley. Mit is gondoltál az előbb?
-Pedig az lett belőle...-ránéztem majd felállt és elindult felém. Ijedve csúsztam feljebb mire ő rámászott az ágyra ezzel engem egészen a falig kergetve! Félénken, lassan haladva csúsztam az ágyon egészen addig amíg elértem a falat. Ott viszont kinyújtott lábamra ráült. Pihekönnyű volt! Egyre közelebb és közelebb hajolt. Már teljesen felmásztam volna a plafonra kedvem volt amikor hirtelen belenéztem a szemeibe. Azokba a gyönyörű szemeibe. És még senki se jött segíteni, velem meg csúnya dolgokat akarnak csinálni. Összeszorított lábakkal elpirulva dőltem neki a hideg vászonnak, és csak néztük egymást. A levegő mintha megfagyott volna. Szemeit akár az örökkévalóságig tudnám nézni. Néma csend... elpirulva néztem, már szinte az aurámban volt. Csodálatos érzés. Talán tényleg beleszerettem? Nem tudom de most nem is érdekel. Csak azt akarom, hogy puha ajkait(amit már közelről is megfigyelhettem) az enyémekre tegye. Hogy mosolyogva nézzen rám minden reggel. Aztán hirtelen megtöri a csendet:
-Lennél a királynőm?-komoly tekintete találkozott az én meglepettemmel...

Itt is lennék a második résszel. Remélem tetszik. Holnap jön a következő is!

A Sárkányok AnyjaOnde histórias criam vida. Descubra agora