Part 6

616 58 5
                                    

-Szeretni fognak. Ahogy énis-ránéztem mire megcsókolt. Annyira szerelmes vagyok!! Mikor végeztünk átkarolt és elaludtunk...

Mira keltett fel, hogy indulunk. Gyorsan ráültem Kanja-ra kócos, hófehér hajammal. Matt ismét mögém ült.
Pár perc múlva közölte, hogy mindjárt ott vagyunk.
Egy kis idő után leszálltunk egy vízesés előtt.
-Ezen most át kéne sétálni.-mutatott a gyönyörű, kék zúdulásra.
Mindenki átsétált rajta mire egy koromsötét barlangban teremtünk.
-Kanja és Hydra, hogy fognak átjönni?-aggódtam a ,,gyermekeim" miatt.
-Ők átrepülik. Át tudnak törmi a pajzson.-simogatta a hátam Matt.- Mindenki fogja meg valaki kezét nehogy elveszítsük egymást.
Gyorsan megmarkoltam a Királyom kezét és el nem engedtem. Derek is megfogta a kezem mellé állt Hilari aztán Wendy, Cameron, Josh és végül Mira.
Hirtelen csoszogó hangokat kezdtünk el hallani mire Mira felsikít.
-Valami átment a lábamon.-mondja sírós hangon.
-Nyugalom. Biztos csak egy egér volt.
Még egyet sikkantott. Mira utálja az egereket.
Kisebb parázásunk után kiértünk a barlangból és a leggyönyörűbb kilátásban volt részünk. Erdő, melyen egy folyó fut végig. Néma csend volt csak a szél susogását lehetett hallani.
-Ez de szép.-fut a szikla széléhez Josh.
-Ez lenne a...-kezdtem el mondani Mattnek.
-Shhhh...-csittegett le.- Túlságosan csönd van.
Pár másodpervig hallgattuk a hatásszünetet majd hirtelen valami rémálomszerű izé kezdett el repülni felénk és felkapta Josh-t.
A szél súrolása olyan erős volt, hogy majdnem lezuhantam. Matt emgem fogott és Hilarit, Derek Wendyt és a sikítozó Mira-t Cameron pedig barátja után eredt. Csak néztük az eget, mert az a valami felfelé vitte.
-Segítsetek-kiabálta torkaszakadtából Josh. Annyira féltem, hogy olyanokat gondoltam bárcsak mennének neki annak a lénynek zuhanjon le és haljon meg.
Már csak egy pontot láttunk amikor valami tényleg neki ment annak az izének! A lény egyre lejjebb zuhant Josh-al eggyütt. Hydra tűnt fel hirtelen és elkapta. Csak akkor esett le, hogy Kanja volt a támadója az ellenségnek. Abban a pillanatban rájöttem. Hiszen én vagyok a ,,Sárkányok anyja". Gondolom az elmémmel is tudom irányítani őket.
Büszkén néztem a sárkányokra.
-Az én gyermekeim. Hatódtam meg mire a ruhám átváltott valami hosszú fehérre. A vége csak úgy lobogott a szélben a szikla szélen és mindenki engem nézett...

Sziasztok! Itt is lenne a rész. Köszönöm annak a 10 embernek aki belenézett a könyvembe :DD Holnap jön a következő is ;3

A Sárkányok AnyjaWaar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu