A Sárkányok Anyja

Part 9

Útközben folyton nekidöntött a falnak, csókolgatta a nyakam én meg csak nevettem. Annyira szerelmes vagyok!

Reggel a kapu hangjára keltünk. Matt azonnal lerohant. Én felvettem még egy köntösszerű akármit majd mikor lementem láttam, hogy Matt testvérei is így voltak mint ő. Társaim is lerohantak fentről és odaálltak mellém.
-Nem kéne kimenni?-tette fel Hilari a kérdést.
-Lehet kikéne.-tettem egy lépést. Meghallottam egy sikoltást majd azonnal folytattam előző cselekedetemet. Gyaloglásom futásba ment át. Kirontottam a kastélyból majd énis felsikoltottam. 5 rab volt egymás mellett állítva és egy idegen asszony fejezgette le őket. Egy idős lehetett Marcussal, feltételezem, hogy ő volt az a bizonyos nyugati lány, Martha. Tekintete rám szegeződött, mire végigdutott rajtam a hideg. Leugrott az emelvényről hátrahagyva utolsó 2 áldozatát és felém vette az irányt.
Mikor elém ért az őrök útját állták.
-Álljatok odébb. A Nyugatiaknak szükségük van a Sárkányok Anyjára, aki megvédhet minket.-hangja magabiztosan visszhangzott a néma csendben mely ugrása után keletkezett.-Marcus is velem van, igaz, kedves férjem?-nézett hátra Marcusra aki mint látom Édesanyja fejét fogja aki sír. Tekintete bólintásra készteti őt mire az őrök félreálltak.
-Ebben a háborús időkben mindenki téged akar majd. Mikor híredet veszik eljönnek érted. De te mostantól a keletiekhez tartozol. Mozdulj, haza megyünk.
-Senki nem mondja meg hova menjek. Ide hoztak, itt fogok férjhez menni, itt leszek királyné, itt fogok boldogságban és csatában élni. Ide tartozom.-hangomon már lehetett hallani a baljósságot,hogy feldühödök. Ez Wendynek és Hilarinak is feltűnt mivel mellém álltak és próbáltak elráncigálni.
Szél támadt. Martha és az én szemem összekapcsolódtak. Magabiztosnak éreztem magam. Hajunk csak úgy lobogott. A néma csendben csak a szél susogását lehetett hallani.
-Őrök.-intett a saját kíséretének mely 10 személyből állt.-Fogjátok el. Szükségünk van rá.
Meg is indultak felém mire szárnycsapkodásokat lehetett hallani. Ekkor rájöttem mi történik. Nem csak parancsolni tudok nekik. Az érzelmeimet is érzik. Dühömre felfigyelt első sárkányom, Kanja. Ordított egyet majd mellém szállt az egyik őrre rálépve. A törött csont hangjára nem tudtam figyelni. Nem is akartam. Behunytam szemem és vártam a következő lépését.
Valaki megragadta a kezem. Az egyik őr volt. Kanja azonnal lángözönt zúdított rá. Belehalt. Martha és a többi őre azonnal meghátrált a holttestet látva.
Mindenki csak nézett, susmorgott pár helyen zokogást is véltem felfedezni.
-Ha megölsz mégegy emberem, a Nyugatiak nem kötnek békét veletek.
-Elég volt!-ordibálta el magát ezeket a szavakat meghallva a Király majd idasétált hozzám.
-Drágám, szükségünk van a segítségükre. Háborúban állunk, így nem nyerhetjük meg.-suttogta a fülembe.
-Tehát azt akarja,hogy vele menjek?-néztem rá hitetlenül.
-Nincs más megoldás.-ezek voltak utolsó szavai hozzám. Nyugati Martha. Elnézést kérek. Forr benne a hit és a hazaszeretet.
-Megbocsájtok amint beleegyezel a kikötésembe.
-Milyen kikötés?-nézett feleségére.
-Innentől kezdve. A Nyugatuak uralkodnak felettetek.
Hangos susorgás keletkezett.
-Ha ez kell. Hát legyen.-mondta ki-e szavakat.
-Nagyszerű.-vigyorodott el Martha.-Innentől mi parancsolunk nektek. Mi szablyuk meg ételetek mennyiségét és árát. Te.-mutatott rám.- velem jössz. Úgy ahogy Marcus férjem is.
Az őrök elfogtak minket. Kanja már szerezte volna következő áldozatát amikor ránéztem. Nem hagyhatom, hogy miattam veszítsenek és pusztítsák el otthonukat.
-Hölgyem. Mi legyen a sárkánnyal?-kérdezte az egyik őr.
-Öljétek meg.-vonta meg a vállát Martha.

Sziasztok! Ittis a következő rész. Remélem tetszik ^^ úgy döntöttem ma még 2rész lesz, hogy haladjunk a történettel. (A képen ,,Martha" látható) remélem izgalmasnak találjátok a könyvet én legalábbis mindent beleadok. További szép napot és jó iskolát!😘