A Különc

4. fejezet

Egész haza fele úton beszélgettünk...Sok mindent megtudtam Harryről, a családjáról, Lianáról...És be kell hogy valljam...Egész jó fej volt. Néha beszólt valamiért, de erre csak meg ütöttem és akkor kussban maradt. Már ott álltunk ahol elrabolt, így hát...Mennie kellett.
-Akkor szia Baby-kacsintott rám. Én pedig csak szemforgatva intettem, miközben...Ilyen még nem volt...Nem vettem észre valamit...A telefon száma benne volt az én telómban...
-Csak csörögj ha hiányzom!-mondta, majd ott hagyott. Full lefagyva...
Mire egy zseblámpa világított a szemembe.
-Úristen Sara jól vagy?-ölel magához Lucy.
-Igen...Csak találtam valamit és elfelejtettem szólni...Meg le is merült!-mutattam fel a legelfogadhatobb bizonyítékot. Harryvel megbeszéltük, hogy nem szólok senkinek...Csak segítek neki. Barátnőm rám hagyta a dolgot, de láttam a szemében , hogy nem hiszi el a kifogásom.

Amint beléptem a házba, üzenetem érkezett:
H: Hello...
S: Szia... Ohmm...Itthon vagyok, szóval...Ne keress légyszi...Tudod a ,, barátom" nem hiszem, hogy örülni fog...
H: A ,, barátod"???
S: Hát... Khmm... Még nem teljesen.
H: Ajánlom...Na akkor szia
S: Szia

Ezzel le is rendeztük a dolgot. De nem igazán értettem ezt az ,, ajánlom" cuccot. Mindegy.
-Szia!-lép be Chris mosolyogva.
-Szia!
-Milyen napod volt?
-Khmm.... Unalmas...
-Ahha....
-És neked?
-Semmi érdekes...Ma randim lesz...-vakargatja a tarkóját.
-Mi? Kivel? Mikor? Miért??
-Randi...Veled...Most... És mert ezt csinálom ha barátnőm van...-néz a szemembe egy félmosoly kíséretében. Ekkorát még nem dobbant a szívem. Azt hittem kiugrik a helyéről. Imádtam ahogy ezt kimondta...Magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt. Hosszú volt...Már majd nem megfulladtam... De nem volt rossz...
-Szóval, hova visz az én kis hercegem?-röhögöm el magam.
-Jajj de kis türelmetlen a hercegnő...Várjon egy kicsit...-És eltakarta a szemem...Már megint a hülye sötét... Vezetett... Bíztam benne. Kivitt a teraszra, ahol egy gyönyörű asztal megtérítve, gyertyákkal, borral...Azt hittem ott ájulok el.
-Chris! Ez gyönyörű!-mondtam tátott szájjal.
-Hát...Volt egy kis segítségem...
-Ki?
-Hát... Lucy...Pont kapóra jött, hogy találtál valamit. De mi is volt az?
-Áh... Semmiség...Csak egy ruha darab, amit ha jobban megnéztem, a lányé volt-próbaltam hazudni... Izzadtam...Remegett a kezem...Neki nem tudok hazudni...
-Ahha...Akkor együnk!-majd egy kis tálcán érkezett felém a kaják tömege. Hús, saláta, sütemény. Minden.

Mikor megettünk mindent amit bírtunk...Bementem, majd a maradékot összepakolva és eldugva felvettem a cipőm és a dzsekim, majd szóltam Chrissnek, hogy mindjárt jövök. Gondolom nem ezt tervezte a vacsi után.
•telefon beszélgetés•
-Hallo Harry!
-Na mi van baba, már is hiányzom?
-Persze, persze...-forgattam meg a szemem.-Hol laksz?
-Öhmm...Nálad kéne nem?
-Mi van?
-Hát nálam nem a legkényelmesebb az ágy...
-Hülye...-csaptam a homlokomra.-Nem akarok veled lefeküdni, kaját viszek.
-Jaaaa... Oké-majd lediktálta a címét. És már ott is voltam.
Kopp-kopp
-Szia-nyit mosolyogva ajtót Harry.
-Szia...Itt a kaja... Mentem!-ezt nem gondoltam át...Komolyan eljöttem hozzá, mikor otthon vár a tökéletes pasim?
-Hééé....-ragadta meg a kezem.
-Mi az?
-Azt hittem együtt esszük meg...-néz a szemembe, mint egy kisfiú, aki nem kapja meg amit akar.
-Renben...-adtam meg magam szerintem elég könnyen...
Rengeteget nevettem, és persze sokat dumáltunk...volt miről. Már egy órája nála voltam, úgyhogy elkellett jönnöm. Ahogy a kulcsal babráltam, egy csattanást hallottam, de nem foglalkoztam vele. Beléptem, de barátomat nem láttam sehol , úgyhogy a háló szoba felé vettem az irányt. Hiba volt. Amit ott láttam...sírni kezdtem. A legjobb barátnőm és a ,,pasim" egy ágyban...berohantam, összeszedtem az összes cuccom.
-Sara! Várj, ez nem az aminek látszik!-ordították utánam, de már nem érdekelt. Csak rohantam,az erdőben. Sírtam, a hidegtől remegtem. Nem láttam magam előtt mást, csak őket. Együtt...
Nem bírtam már futni, ezért lerogytam a földre és úgy bömböltem tovább. Csak sírtam...Nem tudom meddig voltam a földön, az erdőben. Aludtam...Amikor felébredtem, ugyan ott voltam. Nem tudtam hova menjek. Ekkor jutott eszembe, Harry...

/ Remélem tetszett!❤/