Barátság vagy Más?

Mi sül ki?

Itt a kövi rész nem mintha bárki is olvasná de rágja meg egy kiscica a fületek... na jó inkább ne.
Köszönöm Mukimo-nak a lektorálást.
Jó olvasást!
(Már majdnem elértem az 1000 szót*~*)

A két fiú belépett a szobába. Azért volt csendes a neve, mert a kinti zsizsgés nem hallatszott be, bár ez is ugyanúgy a könyvtár része volt, de ide csak azok jöttek, akik tanulni, vagy olvasni akartak. Épp üres volt az egész helyiség, senki nem volt bent. A szoba falainál körbe polcok voltak és azokon könyvek sorakoztak. Meglepődtetek mi? Ezek a könyvek verses kötetek és enciklopédiák voltak főképp. Csak egy polcnyi hely volt ki hagyva, ahol egy asztal volt a fal mellet, amin egy számitógép volt . Középen körberendezett, húrtrapéz fedlapú asztalok, mellettük székekel. Csöppnyi gondolkodás után végül a számitógéphez telepedtek. Most látszott a kettőjük közti különbség jobban... Bendzsi két ével fiatalabb Robertnál és 178 centiméter magas. De ő nagyon büszke volt arra a 178 centimétere ! Szemüveges volt, mikor kedve tartotta, mert amúgy nem szerette hordani. Lehet azért, mert nem akarta takargatni vele szürkés szemeit. De most látni kellett, szóval felvette. A szemüvege fekete volt, akár a haja. Haja rövidre volt nyírva oldalt, csak fejtetőjén meghagyva hosszúra, amit jobbra fésült, pont mint a BvB énekesének. Arca sovány volt, de nem csak az, az egész fonott hajú nagyon vékony volt . Full feketében és acélbetétes bakancsban volt. Amíg Robert egy 189 cm magas, 12. es srác volt. Ő kontaktlencsét hordott, bár voltak, akik vissza sírták a szemüvegét, mert ha jól halottam, igazán jól állt neki. Szeme színe zöldes barna volt, szerinte egy igazán semmilye szín az ilyen de nem tehetett ellene semmit. Haja barna, bár nyáron be volt egyszer festve neki kékre, ezért ki fakult a vége sötét barnából egy világosabb gesztenye barnává. Inkább szálkás izomzatú, a kosárhoz nem kell plusz tíz kiló lufi. Ő egy zöld kockás inget viselt, kék farmerral és egy bőr bakanccsal. Ugyan azt a zenét szerette és hallgatta, mint Bendzsi, de ő valahogy konszolidáltabb volt nála. Tehát ez a kettő egymás mellet ült. Robert Bendzsire bámult, ő meg csak pislogott a másikra, mire az picit közelebb hajolt és beleszippantott a levegőbe. Két-három látványos lélegzetvétel, majd felteszi a kérdést. - Új parfüm? Vagy valami más, de most más az illatod.- Bendzsi picit lefagyott, majd azért csak-csak válaszolt. - Jaa.... De ne parfüm, az ugyan az . A stiftem lett más, de honnan tudtad? -A gesztenye unottan ránéz. - Már mondtam, hogy akikkel sokat lógok, azoknak megjegyzem a szagát. - Bendzsi elgondolkodik. - Valóban mondtad. Csak nem vettem komolyan. - Megint fél perc némaság következik, a barna nem bírja tovább. -Na de vedd már elő a matek cuccod. Azért jöttem, hogy segítsek. De ahhoz kell, hogy te is itt legyél. -Jó-jó, mindjárt... Na... - Rakodta cuccait kifelé. Két matek füzetet, egy számoló gépet , pár tollat és a feladat gyűjteményét. -Oké, akkor nézd. Kezdd el... ezt a feladatot megoldani, ha nem megy megnézzük közösen.- Lapozott bele a barna a feladat gyűjteménybe. Bendzsi nekiállt a feladatok megoldásának, egész jól ment neki. Már majdnem a kis külön óra végén jártak, mikor Robert SMS-t kapott. Bendzsi kíváncsian fürkészte a vele szomszédos srác arcát, hogy vajon vele is meg akarja-e osztani. Végül megkérdezte - Na mi volt az? Ki üzent?- Komor arccal válaszolt a másik.- Fasza ... A faktos tanár volt az... Üzeni ,hogy elmarad az óra mert bete. Igazán szólhatott volna előbb is! -Akkor is itt dekkolnál még, hiszen nekem segítesz.- Válaszolt rá a kalács cseppet durcás tekintettel. -Ez igaz ...Gondolkodott el a gesztenye hajú .
-De így legalább el tudsz jönni velem kitűzőt és felvarót nézni . Kapta fel vidáman a fejét kalácska, miközben ezt kimondta. -Oké lehet róla szó, de előbb fejezd be a feladatot. -Bendzsi ezen lelkesülve hamar megoldotta a példát és miután összepakolt, unszolta a másikat, hogy ő is szedelődzködjön már. -Na, szedd már össze ... Be fog zárni a bolt, mire oda érünk!!!- Nézett morcosan a kalács, már egy szál fonat se volt a hajában, mert nem akart volna úgy utcára menni. -Jó, csak szerezd vissza Rebitől a fülesem.- A fekete hajú erre csak bólintott és már ment is visszaszerezni a fejhallgatót. Robert ezt kihasználva elő kotorta pénztárcáját, megnézte ellenőrzésképp, van-e nála elég pénz. A vizsgálat után megnyugodott . Mert szinte biztos volt benne, hogy ő fog fizetni, hisz cimborájának sosincs pénze. Bendzsi belépett az ajtón kezében a fejhallgatóval. - Itt van. Gyere már! - Szólította fel barátját. -Ok-ok . Csak elrakom a táskámba és mehetünk is . - Berakta a fülesét a táskába és már húzták is a csíkot, persze a könyvtárosnak és Rebinek is oda vetettek egy köszönést, de az igazi céljuk már az volt, hogy időben oda érjenek. Ott álltak a bolt előtt, a felirat azt írta „zárva". Ha bárki ránézett volna most erre a kettőre, akkor vicces látványba lett volna része . Robert arcán a szokásos érdektelensége ült, fellélegezhetett magában, hogy nem kell itt is fizetnie. Egy csepp kis vigyor is odatelepedhetett szája szegletére. Viszont mikor meglátta a teljesen maga alatt lévő kalácsot, egyből leesett a vigyor az arcáról, hiába próbált megkapaszkodni. A szomorú kalács látványa, aki csak reményvesztetten állt az üzlet előtt. Na de ezt nem tűrhette tovább, hogy barátja itt legyen depressziós. -Na ne izélj már- lökte vállon gyengéden- Gyere, meghívlak egy sütire. Úgyis itt van az egyik kedvenc kávézóm és a kedvenc kekszem is. -
-Nem. És nem izélok ! Csak kinéztem egy tök menő kitűzőt és meg akartam nézni, van-e még . -
-Rendben, akkor csak én veszek sütit, csak gyere már velem.-
-Jó, de annak ára lesz, hogy oda is elrángatsz ... Nézett már incselkedő szemekkel a kis fekete hajú. Elindultak a kávéház fele, nem volt messzebb háromszáz méternél . De ez épp elég hosszú táv volt ahhoz , hogy a kalács teljesen kiviruljon, Robert meg kitalálja, hogy fogja mégiscsak rákényszeríteni a kis dögöt, hogy megegyen egy sütit.