Barátság vagy Más?

Fellibben a fátyol

Halihó húsgolyók! 😸 Megint itt remélem nem haragszol meg, hogy megint ennyi időre eltüntetni.
Remélem jól telt a ti időtök is ez idő alatt. 😸
A helyes írási hibákért előre is bocsi.
Jó olvasást! 😸

Próbáltam a legerőltetebben nem erőltetetten természetes lenni amíg vártam. Minden egyes mellettem elsétáló személy miatt majdnem elájultam, annyira ideges voltam.
A tulaj is egyszer mikor elsétált mellettem pár kedves szót próbált mondani. De én emiatt csak köppni, nyelni nem tudtam.
Nagyon gyakran kezdtem nézegetni a telóm és rá jöttem hogy kalács már 15 perce írta azt, hogy 10 perc. Pedig ő nem szokott késni. Teljesen lesápadhatam. Mikor végre lehuppant elém valaki a szemben lévő székbe.

-Itt a felmentő sereg!- Jegyezte meg vidáman, és ki nyújtotta karját majd orron pöckölt.

Máskor ezért megnyúznám de most megkegyelmezek neki, mert tényleg kimentett.

-Örülök neked!- Csúszik ki a számon amit godolok.
Bendzsi erre mint ha picit elpiruna. De ezt tuti csak beképzeltem. Félre néz, de cuki így. Kezdem el bámulni.

-Naaa.. Mi az? Ne néz így! Vörösödik el még jobban.
Erre akarva akaratlanul az jut az eszembe, amit rá írtam még anno.

Ezt hamar ki kell vernem a fejemből.
-Pillanat ki kell mennem a mosdóba. Ugye  nem gond? - Kérdezem meg Őt.
Durcisból arca komoly lesz.
-Menj csak...- Néz picit szomorkásan, én meg kiviharzom a mosdóba. Elkezdem az arcomat mosni vízzel,hogy szedjem össze magam.
Gondolataim össze vissza cikáznak az agyamban.
Ez így nagyon nem lesz jó. Nem akarom ezt én vele akarok lenni! Mármint barát, és ez az érzés nem engedi.
Nyugodj meg Robert! Nyugodj meg!
Ő nem láthat így....
Még megmosom egyszer az arcomat, és magamat nyugtatgatva nézek a tükörbe. Majd elindulok kifelé.
Mikor észre vesz rögtön oda szól.
-Már megint csomó ideig bent voltál..-Néz rám egy kis lógaszkodó morcossággal az arcán.
-Ne haragudj, nem éreztem teljesen jól magam.-
-De azért akkor most jobban vagy?- Lesz picit agódalmas a tekintete.
-Persze hogy jól vagyok te béna!- Forgatóm meg a szemeim.
-Tényleg jól vagy ? - Kérdez rá mégegyszer.
-Igen minden okés.-
Ebben a pillanatban le tesznek egy kávét a kis Kalács elé.
-A kávéd.- Mondja a pincér.
-Köszi- Mondja Bendzsi egy kis csinpaszkodó mosolya az arcán amitől mindig nagyon helyes.
Erre a gondolatra zavarba jövök.
Észre veszi, és újra nekem szegezi a kérdést.
-Biztos jól vagy?- Arcára kapaszkodott aggodalommal.
-Nyugi. Minden okés.- Erre picit megint mosolyog.
-Akkor rendben, mert én is iszok akkor egy kávét.-A sütimre néz majd rám.
- Csorhatok a sütidből?- Néz rám végül nagy szemekkel.
-Csak egy picit- Vigyorodok el.
El kezd letörni egy kis darabot majd bekapja. Megint boci szemekkel néz rám.
-Jó okés szabad többet is- Erre a szokásos buci mosoly huppan le arcára és tör egy nagyobb darabot. Mikor már a sütik majdnem elfogy, egyszercsak a  a pincér jön felénk, le tesz egy sütit a kis fekete hajú elé.
-A ház ajándéka.-  Kalács csak megilletödve pislog erre.Nekem kell kinyögnöm rá a választ.
-Nagyon köszöni! Csak, ahogy látja, picit megszeppent szegényke.- Mondom, miközben rám néz a pincér és elhúzza a száját.
-Még jó hogy van egy tolmácsa...- És azzal el is sétál.
Kalács ezután kicsit feszülten viselkedik. Rám néz és oda sugja.
-Most egy picit én nem érzem jól magam itt.-
-Menjünk?- Válaszként csak bólint.
Gyorsan meg issza a kávéját felkapjuk a cuccokat és oda visszük a pulthoz.
-Mi az srácok már mentek is? - Érdeklődik a pincér.
-Igen sajnos elnéztük az időt.- Válaszolja rá Bendzsi -Szóval sietnünk kéne.-
-Legalább azt várják meg, hogy elcsomagolom a sütit.-
-Nem muszáj tényleg sietünk.- Próbálkozik még mindig szegényke.De a pincér csak nem enged előbb a sütit csomagolja el majd Kalács kezébe nyomja miközben rá kacsint és csak utánna tudunk fizetni. A kis Kalács tényleg nagyon hamar el spurizik a környékről .Ez tuti lesokkolta. Csak mikor már tisztességes távra vagyunk kedvenc helyemtől csak akkor áll meg. Egy jó darabig alig érem utól. Majd hírtelen megfordul és egy lépés közelségre jön hozzám. Arcán szomoruság,aggodalom és kétej csinpaszkodik .
Majd leszedi fejét és azt mondja.
-Ne haragudj rám Robert.-
-Nem haragszom rád. Nincs is miért. És rád nem is tudnék.- Túrok bele fekete hajába.
Rám emeli tekintetét .
-Szabad?-
-Persze.- Erre nem vártan megölel. Nem gondoltam hogy ennyire ki lenne. De ezek szerint nagyon ki van. Vissza ölelem és picit megsimogatom a hátát.Majd szét válunk egyikünk se néz egy darabig a másik szemébe. Mind ketten sejtjük, hogy ez nem volt természetes.Majd ő kezdeményez, egyet hátra lép és a szemembe nézve elmosolyodik.
-Most megyek. Ezt a sütit edmeg te nekem, nem kell. Majd írj.-
Kezembe nyomja a csomagot és gyorsan eliszkol.
-Szia! Állok döbbenten kezemben a sütivel, amit legszívesebben kidobnék de csak elrakom a táskámba és elindulok haza.

Nem lett túl hosszú de remélem tetszett. Igyekszem majd folytatni.
Addig is legyetekjók húsgolyók!
Halihó! 😸😺