Intenzív késztetések [18+]

Három

„ Új elkövető, vagy késztetések? "
„A hidegvérű gyilkos kikószált a városból, majd Riverfallban kikötve, újra lecsapott. Most ádozata a Sheroon család minden tagja, és egy házaspár. Csak egy láncfűrészt találtak. Azonban a kisbabát nem bántotta. Ennek mi lehet az oka?"

Ui: Alexis Rose holléte továbbra is ismeretlen"

Már alig volt energiám a futásra, s még mindig nem jutottam ki az erdőből. Őszintén? Fogalmam sem volt, pontosan hol is vagyok. Ide-oda bolyongtam, már a lábamat se érzem, és már reggel van. Mégis, mekkora lehet ez a rohadt erdő? Esetleg, csak én járkálok körbe körbe egy szimplán nappaliméretű fasűrűségben?
Meguntam. Leültem egy eldöntött fatörzsre, és hisztizni kezdtem.
„Jaj , fogd már be, ribanc. Úgy unom már, hogy vagy hisztizel, vagy csak sírsz! Szedd már magad össze!... "
„ Kussolj! Elegem van belőled és a pofázásodból! Vagy beszélj velem normálisan, vagy dugulj el! " - ordítottam torkomszakadtából, majd beleütöttem a földbe az öklömmel, és szívem szerint megöltem volna ezt az idegtépő belső hangot.
A semmiből egy férfiú nevetés csendült fel, amire felkaptam szétbőgött fejemet, és lassan elindultam a hang irányába. Bebújtam a nevetéshez legközelebbi, elég furcsa bokor mögé.

- Szerinted az almát találom el, vagy a fejét - kacagott nyersen egy másik férfi felé, aki mosolyogva megrázta a fejét. Az íjat tartó fickó, kilőtte a nyilat, ami tökéletesen az alma közepébe landolt, és a céltáblába taszította azt. A nő, aki előbb az alma „ alatt" volt, bepózolt, és mosolyogva tapsolt.

- A profik már csak ilyenek - mondta az íjas srác, a másik meg elindult a közeli tó felé, a nő pedig vidáman utána.

„ Itt az esélyed, ne rontsd el! "
Előrántottam véres késem, ami eddig használatlanul végig kísért, és egy gyors mozdulattal földre terítettem, befogtam a száját, és rámosolyogva egy hosszú vágást ejtettem arcára, majd a nyakára, és végigsimítottam izmos mellkasát, majd szájáról levéve a kezem, szúrásokkal végeztem vele. Leszálltam a holttestről, felkaptam az íjat és a nyilakat, majd a tóhoz igyekeztem. Megfogtam egy nyilat, az íjhoz fogtam, ahogy kell, és rácéloztam a parton sütkérező nő fejére, majd kilőttem. Az asszony a földre terült, majd a férfi közeledtében a földre buktam. Pár másodperc múlva felkiálltást hallottam, ezért előbuktam, rá céloztam, de észrevett, azonban ez nem tántorított el. Elindult felém,nem vártam, lőttem egy elég béna lövést, majd még egyet, mire begyorsított. Végre sikerült eltalálnom pont a két szeme közé.
Az íjat markolva elindultam, letettem a férfi mellé. Odamentem a tóhoz, és a vizet bámulva, megláttam a tükörképem.
"Egy igazi, vérbeli gyilkos..."
Végig tekintettem ruhámon, majd egy nagyot sóhajtva elővettem bajtársamat, a késem, azután letettem magam mellé. Levettem véres ruháimat, összegyűrtem és a vízbehajítottam, majd magamat is a tóba vetettem, megmostam az arcom. A vér nagyjából lejött a bőrömről. Kimásztam a nyitott lakókocsihoz rohantam, és átkutattva a holmikat kerestem a fiatal nő ruháit. Előkaptam belőle egy számomra csinosnak talált, kékszínű, rövid ruhát, és a hozzávaló kék converst. Megnéztem magam a tükörbe. A ruha gyönyörű testhezsimuló volt, ami a combjaim közepéig ért, és az egyik ujja lecsúszott, kikandikált a vállam belőle. Elraktam még pár ruháját, ha netán át kéne öltöznön.
Bementem a fürdőrészbe, ahol találtam pár hajgumit, és csattot. Felkaptam egy fehéret és copfba raktam feketére festett hajam. Végignéztem magamon, és teljesen tiszta voltam, de valahogy mégse éreztem magam annak...