Two

734 44 1
                                    

Alig bírtam felfogni. Engem választottak? Lecövekelve álltam az ebédlő végébe. Annyira lettem figyelmes, hogy Alexa néni A vállamnál fogva toll fel a szobába.

- Látod drágám semmisem lehetetlen és nagyon jól választottak. Kívánom legyél nagyon-nagyon boldog semmibe ne vészék hiányod drágám.

- Köszönöm a hited Alexa néni mindennél többet jelent míg itt voltam anyám helyett anyám voltál. Nem foglak sose elfeledni.

- Jaj drágám mindjárt elsírom szóval most megyek és hagylak össze pakolni mielőtt elmész kérlek nézz be hozzám az új szüleid lent várnak.

- Rendben.

Ahogy ki ment a szobából úgy vigyorodtam el sose gondoltam volna pont én? Ti megértitek? Mert én nem..nagyon nem. Gyors össze dobáltam azt pár ruhámat ami van a gitárt bele tettem a tokjába a zene füzetemet meg a kezembe fogtam és indultam el. Nem tudom mire számítsak nekem már annyi is elég, hogy biztos szerető szülők legyenek. Mikor le értem mosolyogva vártak rám. Oda szaladtam hozzájuk le tettem cuccom és szaladtam vissza Alexa szobájába elköszöni tőle. Gyors és könnyes búcsút vettünk az újonnan szerzet szüleim már be pakoltak a kocsiba.

- Miranda én Bianka Woll vagyok ő pedig a férjem Nick Woll, nagyon örülünk neked készen állsz az új életedre?

- Igen azt hiszem.

- Hát akkor pattanj a kocsiba és indulunk 3 órás lesz az út. Egyébként még ma beíratunk a suliba és holnap már kezdhetsz is nem szeretném, hogy időt veszíts a tanulásból az nagyon fontos.

- Rendben értetem.

Az út további része csendesen telt nem a kínos fajta hanem a megnyugtató körülbelül két óra után be aludtam. Mikor fel keltem már nem a kocsiban voltam hanem egy nagyon gyönyörű szobába. Le ballagtam az alsó szintre és Biankát találtam ott.

- Sajnálom, hogy fel kellet cipelni de fel is kelthetetek volna..

- Ugyan kicsim nem volt fáradtság Nicknek. Semmi pénzért nem keltetünk volna fel olyan édesen alszol tudtál róla?

- Most már igen, azt hiszem köszönöm?

- Csak az igazság. Gyere elsétálunk a suliba és be íratunk.

- Rendben köszönöm.

- Drágám mit köszönsz?

- Úgy mindent el sem hiszed mennyire örülők, hogy engem választottatok. Már kilenc éve voltam ott.

- Ha nem vagyok indiszkrét akkor miért kerültél oda be?

- Nem dehogy vagy az ez jogos kérdés. Úgy kezdődőt, hogy anyukám azt mondta most elvisz egy gyönyörű helyre persze öt éves fejemmel kis naiv voltam és követtem egyszer csak egy árvaház előtt ált meg velem nem értetem miért jöttünk ide ezt szóvá is tettem a válasza csak annyi volt hogy nem okára vissza jön kilenc évig vártam de nem jött aztán fel adtam a reményt de az utolsó pillanatban meg jelentetek ti. Szóval köszönöm.

- Sajnálom kicsim. Nagyon szépen énekelsz és gitározol hol tanultál gitáron játszani?

- Az árvaházban Alexa néni tanított meg. És meg kérdezhetem miért árvaházból akartatók gyereket?

- Áh értem kedves asszony lehet. Igazából nem lehet gyerekem mivel volt egy súlyos elvetélésem 5 hónapban jártam de a baba fel adta a harcot így olyan kárt tett bennem hogy nem lehet többet gyerekem. De elég a szomorú témából és megjöttünk ez lesz az új iskolád.

- Wáó de gyönyörű..

- Igen az és jó a tantestület Nickkel mi is itt dolgozunk ő éneket én meg matekot tanítok így sokat fogsz minket látni.

- Ez nagyszerű. Remélem be fogok tudni illeszkedni.

Hamar elintéztük a papírokat és vissza fele már Nickkel együtt mentünk. De mire haza értünk már este volt. Bianka meg csinálta a vacsorát ami isteni lett. Aztán elmentem fürdeni és be dőltem az ágyba szinte azonnal elaludtam.

XxReggelxX

Bianka kelltet hogy ideje fel kelni. Fel vettem a fekete farmeromat és egy piros fekete kockás inget.

Nick a reggelit csinálja vagyis palacsintát hm szeretni fogok itt lakni. Miután meg reggeliztünk az óra is fél nyolcat mutat így elindultunk az iskolába mint ki derült ma van a szüleimmel órám. Első Nickkel van azaz ének a harmadik meg matek szóval Biankával van.

Mikor be értünk a suliba sokan meg bámultak engem. Nick el kísért az osztály főnökömhöz

- Örvendek én Miranda Smith vagyok vagyis Miranda Smith Woll.

- Én örülők a találkozásnak az én nevem Thomas Willson.

- Gyere be mutatlak az osztálynak.

- Rendben köszönöm.

Thomas bá be ment a terembe én meg utána.

- Gyerekek kérlek figyeljetek ide ma egy új osztály társatok jött kérlek legyetek vele kedvesek és fogadjátok szeretettel Mirandát. Kérlek Miranda mutatkozz be.

- Sziasztok Miranda Smith vagyok tizenhat éves imádok gitározni és azt hiszem ennyi. (azért nem mondtam, hogy Woll mert a szüleimmel megbeszéltem, hogy nem akarom Megmondani miért vagyok itt és ja.)

- Osztály van kérdés?

- Miért költöztél ide?- kérdezte egy fiú

- Ez kényes téma bocsánat.

- Oh , rendben akkor ennyi.

- Kérlek Miranda foglalj helyett Mark mellet azaz ott a legutolsó padba. És ti többiek vegyétek elő az ének felszerelést viszlát.

- Viszlát Thomas bá.

Apa be jött a terembe és elkezdődőt az óra.

Árvaházból kikerülve [Szunetel]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang