Ülök bent a taxiban, nemsokára odaérünk Beacon Hills-be. Legutoljára 2 évvel az "átváltózásom" előtt jártam itt. Alig várom hogy lássam Mr. Stilinskit, Stilest, Scottot, és Lydiát. Igaz hogy nem ezért jöttem vissza, de már nagyon hiányoztak az évek során. Mire észbe kaptam már a kibérelt ház előtt voltam ahol lakni fogok. Kifizettem a taxist, és bevittem a bőröndjeimet a házba. Kipakoltam, (nagy nehezen). Szerencse hogy van mindenem amire szükségem lenne. Napnyugtára végeztem is. Az volt a következő teendőm, hogy megfürdök, átöltözök, és lefekszem aludni, mivel még suliba is muszáj mennem, mert nem leplezhetem le magam. De minden rosszban van valami jó, mivel láthatom a barátaimat.
Másnap frissen, és üdén ébredtem. Gyorsan elvégeztem a minden reggeli dolgaimat, ránéztem a telefonomon lévő órára , és az fél kilencet mutatott. "Tökéletes! Pont időben oda fogok érni a suliba."
Miközben mentem Beacon Hills utcáin, eszembe jutottak a szép emlékek amiket még emberként töltöttem itt. mikor megláttam a gimit felderültem. Még egy darabig gyönyörködtem a suliban, de hirtelen hallottam egy örömkiáltást.
Bonnie!!!-futott felém egy nagyon ismerős lány.
Lydia!!!!-ugrottunk egymásra eper szőke hajú barátnőmmel.-Édes Istenem! Úgy hiányoztál Ly!
Te is nekem! De most gyere, és mesélj nekem mindenről míg távol voltál. Miért nem jöttél vissza hamarabb? Találtál magadnak egy szép fiút? Ha van, ugye nekem mutatod be először?-Mihelyt felfogtam miről hablatyol Lydia, azonnal lekellet állítanom.
-Állj Lydia egy szót se többet! Nyugodj le kérlek, mert még mindig szingli vagyok!
-Mi!?!?! Ugye csak viccelsz?
-Nem! Nem viccelek Lydia!
-De ne már! Ki nem hajtana pont rád?! Tényleg! Olyan sokat változtál, és hol van a szemüveged?
-Hát........már nincs rá szükségem.-"Persze hogy nem kell már az a szemüveg amit 12-13 éves koromban hordtam utoljára. Hiszen ha akarok innen kilométereket is láthatok." gondoltam magamban.
-Ömm........Inkább nézzük meg Scottot és Stilest
-Bocs,de most nem mehetek. Majd később beszélünk.-Mondta őszinte sajnálattal Ly -De szerintem odakinn lesznek.
-Köszi!- öleltem meg barátnőmet búcsúzóképpen.
Nagy keresgélés után meg is találtam őket. De volt velük valaki,és nagyon látszott hogy idősebb volt. Kb. A huszas évei elején járhatott. Fekete Bőrdzseki volt rajta, tökéletesen beálított fekete haj, kissé borostás arc, kb.180cm magas , hatalmas, impozáns karizmok és arrogánsan csillogó zöld szemek, de nem törődtem vele. Mivel Stiles volt nekem háttal odakezdtem osonni hozzájuk. Láttam hogy Scott és a férfi észrevettek , de testbeszéddel mutattam nekik hogy ne szóljon az előttük lévőnek.
-SZIA STILES!!!!- Kiáltottam fel a hátára ugorva.
-SZENTSÉGES ÉG! KI VAGY????- kiabálta látszólag nagyon megrémülve. Én erre egy hatalmasat nevettem,és Scott is csatlakozott hozzám.
-Jaj de örülök neked Bonnie!- Mondta Scott miközben megölelt, mivel már akkor leugrottam Stiles hátáról mikor felkiáltott. Megölelt és éreztem Scotton egy egészen intenzív szagot ami nagyon hasonlított a........ "Nem! Nem az nem lehet hogy Scott is......."de Stiles megzavarta a gondolat menetemet.
Héj én is itt vagyok!-mondta széttárt karokkal.
Persze hogy itt vagy!-Vettem őt is az ölelésembe.-Amúgy bocsi de látnom kellett az arcodat.
Hirtelen az ismeretlen férfi köhintett egyet. Erre mi szétváltunk Stiles-al.
Jaj! Hát.....Bonnie ő itt Derek Hale. Derek ő Bonnie Evans. -Mutatott be minket egymásnak Scott.
Mind a ketten biccentettünk egymásra. De Rajta is éreztem azt a bizonyos intenzív szagot. Jobban szemügyre vettem a fickót, de úgy hogy ne vegye észre. Fekete haj, zöld szem, rendkívüli izmos test, bőrdzseki. De azt is észrevettem hogy egyfolytában engem bámul. "Mi baja van? Nem látott még embert?" Nem tudom miért de ránéztem Scottra és még mindig éreztem rajta azt a szagot, ami kezdett idegesíteni. Nem bírtam tovább. Beszélnem kellet vele, de most azonnal.
-Scott beszélhetnénk egy kicsit négy szem közt.
-Persze!- Látszólag meglepődve fordult felém, de Derek végre abbahagyta a mostani hobbiját ami persze a"bámuld Bonnie-t amíg csak tudod" volt.
Félre mentünk egy kicsit Scott-al és feltettem neki a kérdést de nem tudtam hogy ő is kérdez így egyszerre tettük fel.
Vérfarkas vagy? - Mondtuk pontosan egyszerre. Mind a ketten körbenéztünk hogy hallja-e valaki, és ugyanúgy ahogy mind a ketten letettük a kérdést úgy válaszoltunk rá.
igen- mondtuk suttogva
Szóval skacok ez volt az első rész! remélem tetszett nektek! Puszi!💕💋

ESTÁS LEYENDO
Veszélyben a Vérfarkasok
FanficEz a legelső sztori amit írok szóval nagyon izgulok. Ez a történet egy természetfeletti lányról szól akinek nagy dologba kell belevágnia. Hiszen meg kell védenie saját fajtáját. Ez alapból egy Teen Wolf sztori lenne egy kicsit megváltoztatva,d e va...