Amerika kapitány - Anna

3

1973. június, New York, USA

Az elmúlt tizenkét év a szökésről szólt.

Anna minden európai országban megpróbált elrejtőzni, kevés sikerrel.

Mindig rátaláltak.

Mivel nem volt más lehetősége, '73 nyarán az USA-ba menekült.

Egy szállítóhajó rakodórészén bújt el, úgy jutott el a másik kontinensre.

Nem volt semmi terve, hogy mégis mihez fog ott kezdeni, de jobbnak tűnt, mint Európában maradni.

A több órás út után, mikor beért a kikötőbe a hajó, lelopódzott és tanácstalanul állt meg az egyik zsákutcában.

Fogalma sem volt róla, hogy merre van.

Aggódó tekintettel nézett körbe, hogy mégis merre menjen.

Beszélte az angol nyelvet, de nem mert leszólítani egy embert sem.

- Segíthetek, kisasszony? – lépett oda hozzá egy magas, bajszos férfi.

- Azt hiszem... - nézett a férfira gyanúsan. – Igen.

Nem tűnt veszélyesnek, így elfogadta a segítséget.

- Új még itt, igaz? – kérdezte a férfi kedvesen, majd homlokon csapta magát. – Elnézést, nagyon modortalan vagyok. Howard Stark vagyok.

- Anna Paufler – mutatkozott be a lány is. – Most érkeztem, alig fél órája. Nem tudom, most merre vagyok, sajnálom.

- Tudom, ki maga – mondta a férfi még mindig mosolyogva. Anna arcára kiült a félelem, mire azonnal magyarázkodni kezdett. – Ó, nem! Kérem, ne meneküljön el vagy ilyesmi... Én a jó oldalon állok. Az én szérumomat használták fel, mikor ezt tették önnek. Ami valljuk be, eléggé modortalan húzás volt attól az orvostól!

- Kérem, lassabban! Nem tudom követni! – mondta Anna még mindig meglepetten. – Szóval... Pálosi... az a féreg...

- Na, látja, kisasszony! – nevetett fel jóízűen Howard. – Egy oldalon állunk. Én is egy féregnek tartom. Kihasznált, hogy a saját céljaira használhassa fel a tanultakat. Meg tenné, hogy most velem tart?

Anna megdöbbenve nézte a férfit. Egyszerűen nem tudta követni, annyira hadart és próbált mindent belesűríteni egy mondatba. Gyanakodva nézett körbe az utcán, majd megpillantott alig pár méterre egy egyenruhás férfit. Ijedten húzódott közelebb a falhoz.

- Kérem, tényleg semmi szükség a félelemre! – tette vállára megnyugtatóan a férfi a kezét. – Ő is a mi emberünk. Nem árt a biztonság.

Azzal a lány derekára tette kezét és egy autóhoz vezette.

- Majd a S.H.I.E.L.D.-nél mindent megtud.

S.H.I.E.L.D. főhadiszállás

Egy hatalmas épület előtt álltak meg az autóval.

Howard illedelmesen kinyitotta a lánynak az ajtót, beterelve az épületbe.

Anna szája szétnyílt meglepettségében.

Bent emberek rohantak egyik helyről a másikra, miközben kezük roskadásig volt aktákkal.

- Stark – biccentett egy férfi, megállva mellettük. – Fury már várja Annát az irodájában.

- Köszönöm, Thomas – bólintott a férfi, egy lifthez sétálva.