Senki nem szeret 17 évesen egy temetőben állni fekete ruhában és gyászolni. Mindig is utáltam sírni de most meggyötört szerelmem arcát látva engem is elfogott a sírhatnék. Yuu sohase sírt elöttem pedig tudta hogy eljön ez a nap de nem hitte volna hogy ilyen hamar. Yuu sohasem jött ki jól a családjával miután velem összejött. A húga volt az egyetlen aki elfogadta hogy ő más és nem olyan mint bárki más. Elmondom nektek mitörtént. Minden 2 hónapja kezdödött amikor is Yuu megtudta hogy a húga haldoklik. Mindkettőnket megrázta ennek ellenére Yuu mindig mosolygott ha kellett ha nem,mégis akkora seb tátongott a szívén hogy ha arra gondoltam bármelyik nap elveszithetí a húgát teljesen összetörik. Természetesen a húgával mindennap beszélt és jártunk is behozzá ám a húga viselkedése megváltozott. Yuu és Riri-chan mindennap veszekedtek és egymással kiabáltak olyanokat amiket nem is gondoltak komolyan, Riri-chan azért tette hogy eltaszítsa magától Yuu-t hogy kevesebb fájdalmat okozzon neki amikor meghal. Ám a halálát megelőzö utolsó hónapban rettenetesen összevesztek és Yuu nem beszélt vele többet, ahogy Riri-chan se kereste őt. Ám az orvosok mindig értesítettek minket az állapotáról. Azt mondták hogy még van 3 hónapja de sajnos tévedtek. Kék szemű szerelmem csak akkor tudta meg az igazat amikor késő volt. Amikor megtudtuk berohantunk a kórházba ahol Riri-chan volt. Ekkor már teljesen leépült a szervezete. Ám amikor meghallottam a szívem belehasadt.
-Aniki tudod amiket mondtam nem gondoltam ám komolyan. Annyira sajnálom hogy csúnya dolgokat vágtam a fejedhez. Annyira érzéketlen voltam veled. Hé Yuu annyira félek a haláltól. Nem akarok meghalni. Satoru nii-san kérlek vigyázz az én drága és idióta testvéremre és a halálom után ne engedd hogy bezárkozzon.-erőteljesen bólintottam és forró könnyeim égették arcomat és ahogy láttam Yuu is teljesen így van.***Yuuta szemszöge***
Odaléptem kishúgom ágyához és megfogtam hideg kezét. Éreztem hogy már nincs sok hátra neki. Mikor elmondta amit mondani szeretett volna leülök ágyára és gyönyörű szemeibe néztem és kezdtem el neki mondani valómat.
-Riri hálás vagyok hogy mellettem álltál akkor is amikor anyuék kidobtak, mert megtudták hogy Satoruval járok. Mindig biztattál minket. Agyon gratuláltál mikor összejöttünk. Annyira köszönöm Riri te vagy számomra a legfontosabb személy és soha nem akartam,hogy pont te legyél az aki elhagy engem. Mond mi lesz velem ha te elmész? Annyira sajnálom hogy olyanokat mondtam neked nem akartam. Annyira szeretlek drága kishúgom és ég veled.-könnyeim csak úgy folytak végig arcomon megállás nélkül.
-Annyira szeretlek aniki.Sayonara.-ezek voltak utolsó szavai hozzánk. Anya hangos zokogásba tört ki ahogy énis és Satoru is. Hirtelen jött kishúgom halála. 1 héttel Riri halála után se voltam olyan állapotban hogy suliba menjek így Satoru intézte az iskolát. A hétvégén tartottuk a temetést. Csend lepte el a házat mindenki elkezdett készülödni majd mikor végeztünk elindultunk a temetőbe. Anyuék gyönyörűen megcsinálták kishúgom fejfáját színes virágokkal volt tarkítva és megannyi kép volt kint róla és rólam. Nem bírtam visszafojtani a sírást így megölelem Satorut és mellkasába fúrom az arcomat ő meg a fejemet simogatja. Mikor elkezdődik mindenki elbúcsúzott tőle majd én következtem. Összekulcsolom remegő kezemet Satoruéval majd a kezemben tartott vörös rózsát a koporsóra rakom majd nagy nehezen elmondom gyászversem:
"Sebünk be nem gyógyul,
Könnyünk el nem apad,
Zokogunk fájdalmunk
Súlya alatt"
Drága kishúgom oly gyorsan hagytál el minket. Nehéz feldolgoznom elvesztésed de mindent belefogok adni csakis érted mert tudom hogy azt szeretnéd hogy boldog legyek. Vigyázz magadra ott fent én szeretett húgocskám.
Miután befejeztem a beszédemet könnyeim rabságába estem és úgy figyeltem ahogy leengedik a koporsót. Végső búcsút vettünk tőle.Yuuta&Riri ❣️
Nos hát megírtam ezt a részt is habár egy picit szomorúra sikeredett de remélem azért tetszik. ^^
VOCÊ ESTÁ LENDO
Nem Adom Neked! ✓
FanficMinden egy autóbalesettel történik. Vajon Yuuta és Satoru kalandjai hogyan folytatódnak. /A legelső írásom volt,és egyszer már javítva is lett,de még így is hagy maga után kivetnivalót 😅/