ғᴜᴄᴋ ʏᴏᴜ ʟᴀᴄᴋᴡᴏᴏᴅ | ✔

● Gyűlöl, de mégis szeret ●

Esteledett. Mark zsebre dugott kézzel és lehajtott fejjel baktatott előre, James pedig kíváncsi szemekkel fürkészte a fiú hátát. Az útjuk a Seattle északi részén fekvő erdős részéhez vezettek.

James-nek szemet szúrt ugyan a "magántulajdon" feliratot viselő táblácska ami a földből meredezett kifelé, de inkább nem kérdezősködött csak némán baktatott tovább Mark után. Egy kis séta után James egy fehér lakókocsi körvonalait látta kirajzolódni, amit igencsak eltakartak a fák lombjai. Ahogy közelebb értek a fiú felmérte a helyet - a lakókocsi előtt egy kötélre száradó göncök voltak felaggatva, alatta egy rozoga faasztal helyezkedett el, két szék társaságában. A kocsi lábánál hanyagul elhajigált sörös üvegek és cigis dobozok heverésztek.

- Üdv a kecómban vöröske! - Mark vigyorogva dobta le magáról a cipzáros felsőjét majd a meglepett fiú felé fordult, akinek arca láttán ráncba szaladt a szemöldöke. - Mit van?

- Most itt laksz? - James reménykedett abban hogy a fiú nem ebben a koszfészekben tengeti mindennapjait. Ugyan nem azért mert úri fiú létére a kényelemhez van szokva, hanem azért mert lassan itt a tél - egyre hidegebb lesz odakint, a fiú halálra fagy ha mínuszokban is idekint marad.

- Mégis mi a francra számítottál csíra? Öt csillagos szállodára? Én kérek elnézést hogy a nyomor negyedben nőttem fel! - Mark idegesen kapott James táskája után, amit erőszakosan lerángatott a hátáról. Kivett belőle egy üveg sört, majd a táskát a fiú elé dobta. Fújtatva indult meg a közelben lévő patak felé. Leült a partra, előkotort egy kis anyagot a zsebéből és felszippantotta azt. Hihetetlen hogy a fiú már ilyen hamar kihozta őt a sodrából!

Később James is megérkezett, ledobta magát a pufogó barátja mellé, kivette a saját sörét a táskája mélyéről  majd tüdejéből kipréselt egy mély sóhajt. Mark-nak persze ebbe is bele kellett kötnie. Keményen beleütött a vörös hajú fiú bal karjába, aki majdnem félrenyelte hűsítő sörét.

- Most meg mi a faszért sóhajtozol ha?Nekem kéne sóhajtoznom bassz szájba!

James égnek emelte szürkéskék szemeit. Nyelt még egy korty sört abban reménykedve hogy ezúttal a fiú nem mér rá mégy egy ütést.

- Menj haza Mark. Nem maradhatsz itt.

- Egy faszt nem! 

- Ez magántulajdon öreg!

- És ez ki a francot érdekel Lackwood?Mert engem kurvára nem!

James ajkait ismételten egy mély sóhaj hagyta el. Ránézett Mark-ra aki cipője orrát tanulmányozta. Egyszer sem nézett fel a mellette lévő fiúra.

- Költözz hozzám.

- Te meg vagy húzatva ember? - a sötét hajú fiú most először nézett fel James-re. Összevonta sötét szemöldökét, cigijét pedig a vízbe pöckölte.

- Csak addig ameddig nem találunk neked egy normális helyet.

- Felejtsd el idióta! - idegesen belekortyolt a sörébe. - Mégis mit mondanál a szüleidnek és a kurvádnak? Jah igen - megvan még a szakadt lotyó? 

James ökölbe szorította a kezét. Wendy-re szinte a húgaként tekintett, nem tűrte azt ha valaki bemocskolja a nevét. Megragadta Mark-ot kockás inge gallérjánál.

- Igen megvan ha érdekel! - sziszegte a fiú gúnnyal teli arcába.

- Témánál vagyunk! - nevetett fel gúnyos vigyorral a képén. - És mégis miért van még meg hmm? Hogy nehogy lelepleződjön a világ előtt a buziságaid? Elég csúnya dolog tőled szépfiú!

James-nél most telt be a pohár - ellökte magától Mark-ot, felállt majd arcon rúgta, minek eredményeként a patakban landolt. A vöröske fújtatva kapta fel a földről a táskáját és elindult visszafelé. Most igen fel volt paprikázva, de legbelül kissé letört volt. Ezt az estét nem így képzelte el.

Mikor elhaladt a lakókocsi előtt egy halk nevetés tört fel belőle. Mégis hogy hohette hogy ez az este tökéletes lesz?

Abban a pillanatban valaki megragadta a vállát, visszahúzta majd a lakókocsi falához nyomta. Felnyögött ahogy a háta a hideg falnak ütközött, közben támadóját fürkészte. Mark huncutul csillogó szemei végigfutottak a megszeppent fiún, aki még a sokk hatása alatt volt - nem hitte volna hogy utána lohol.

- Ejnye Lackwood. - bökött a fiú vállába, majd megnyalta a szája sarkát. - Azt hitted leléphetsz kúrás nélkül?

James az előbbi szituációt elfeledve vetette magát a fiú ajkaira. Kezét Mark vizes tarkójára csúsztatta, másikkal pedig a fiú nadrágszíjánál ügyetlenkedett. Elszakította ajkait Mark-étól, letolta a nadrágját majd megfordította a fiút aki a vele szemben lévő faasztalra támaszkodott.

Az éj sötétje fátyolként takarta be a sötét erdőt, már csak a hold adott valami kis fényt. Az erő lakói mind nyugovóra tértek, csak a baglyok huhogása visszhangozz a fák lombjai között.

Na és persze két elveszett lélek gyönyörtől betelt nyögése.