ғᴜᴄᴋ ʏᴏᴜ ʟᴀᴄᴋᴡᴏᴏᴅ | ✔

● Végzetes hiba ●

Mark fújtatva robogott fel a Jackson ház lépcsőjén. Feje lüktetett, kicsit homályosan látott a szervezetébe bevitt anyagtól, de úgy vélte hogy annyi ereje még van hogy James-t épségben kihozza ebből az őrültek házából. Berontott az ajtón - nővére önelégült pofájával találta magát szembe.

- Mi az Mark? Csak nem keresel valamit?  - nyávogta, közben lebiggyesztette alsó ajkát.

- Ő hol van? - a fiú megindult Anna felé, félre lökte a lányt, aki kárörvendően felnevetett. 

- Apával beszélget! A dolgozó szobájában találod!

Mark mélyen beszívta majd kifújta a levegőt. Összeszorított fogakkal tépte fel a szoba ajtaját. James valóban az apjával volt. Mark ökölbe szorította a kezét ahogy meglátta a fiút - egy rozoga székhez volt kötözve, haja csapzott volt, arcára már rászáradt a vér, ami a sebhelyeiből szivárogtak, amit minden bizonnyal Hugo okozott. 

- Tudod fiam,mindig is tudtam hogy egy semmirekellő, mihaszna, retkes buzi vagy... De most már biztos vagyok benne. 

- Engedd el vagy különben... 

- Különben?  Különben mi lesz? Csak a pofád nagy kis kancsó! - a háta mögül egy kést húzott elő. - Tudod igazából az nem igazán zavar hogy buzi vagy... De hogy lopod a drága árumat amiért nem kis áldozatot hozok meg nap mint nap az felbassz kis köcsög! Szóval a következő a helyzet - vagy vissza adod az ellopott cuccot vagy kifizeted. Ha egyik sem felel meg neked a buzi pajtásodnak annyi, világosan beszéltem? - vicsorgott miközben a remegő vöröske nyakához emelte a kést. 

- James-t ne rángasd bele ebbe! Ez a mi kettőnk ügye apa!

- Hogy mit mondtál? Én már rég nem vagyok az apád te kis buzi! - durván James bőréhez érintette a pengét, majd lassan elkezdte végighúzni a fiú nyakán. Vékony fehér bőréből hamar kibuggyantak a vércseppek.

Felszisszent. És Mark-nak ettől borult el az agya. Nem tudta pontosan hogy az anyag vagy James szenvedése váltotta ki ezt belőle, de a fiú  fájdalmas ordítása után az apjának ugrott. Arcába vájta öklét ütötte ahogy bírta. A férfi kezéből kiesett a kés, ami dobhártyaszaggató csattanást követően elfeküdt a rozoga padlódeszkán. Hugo megvárta hogy a fia elfáradjon az ütések sorozatától. Mikor ez bekövetkezett egy ütéssel a földre terítette Mark-ot. A fiú felnyögött, védekezni próbált. Az apa hatalmas ütésekkel sózta a fejét és a mellkasát. Mark érezte hogy a szájában egyre erőteljesebb a vérének íze, sajgott minden porcikája. Tudta hogy az apja nem fog könyörülni rajta, tudta hogy csak úgy mentheti meg mindkettejük életét ha megvédi magát.

Megragadta a mellette heverésző kést és az apja nyakába szúrta. Hugo vérben forgó szemekkel bámult Mark-ra, aki gyorsan kirántotta nyakából a kést. Érezte ahogy a meleg vér az arcába fröccsen. Ajka remegett ahogy az egész teste is. Megijedt saját magától. James-re nézett. A fiú is hasonlóképpen rémült volt. 

Egy sikoly visszhangzott el a ház falai között. Anna toppant be a szobába a látványtól szája elé kapta a kezét. Szeméből áradt a könny.

- Te rohadt gyilkos! - előkaparta a telefonját a farzsebéből.

Mark tudta hogy nővére a rendőrséget tárcsázza. Odarohant, kiütötte a kezéből a telefont majd rátaposott a készülékre ami hatalmas reccsenést követően bemondta az unalmast. Pofán vágta Annát aki a meglepetéstől hátraesett és beleesett a mögötte lévő üvegasztalba. Az asztal hatalmas robajjal tört szilánkjaira. Mark nővérével nem törődve a riadt James-hez lépett - eloldozta, karon ragadta majd elhagyták a Jackson házat.