×4.rész×

311 27 1
                                    

Kész voltunk a trutyival és szóltunk Iannek, hogy jöjjön le. Bekötöttük a szemét és a kezébe adtuk a poharat.
-Fenékig!-mondtam egy kicsit már én is részegen.
Bele ivott és azzal a lendülettel ki is köpte egyenesen az én arcomba.
-Ö...Ian!-az említett ránézett-Szerintem most fuss!-erre elkezdett futni. Nem tudom, hogy volt olyan gyors. Pedig párszor el is taknyolt. Se baj. Akkor fogócskázunk. Elkezdtem futni utána de valahova elbujt.

Nem találtam sehol. Mindegy! Majd később megszívatom.
Vissza mentem Ashleyhez.
-Na? Elkaptad?-mosolygott rám.
-Nem. Valahova elbújt.-kamu szomorúságot mutattam-Te! Ma miért nem vagy perverz?-néztem rá.
-Nem tudom. Ma valahogy...nem megy.-szomorodott el.
-Nézz egy kis pornót. Hátha az segít.-tanácsoltam neki.
-Igazad lehet. Már nagyon rég nem láttam egyet se.-mosolygott rám-Köszi Ana. Most hazamegyek és megnézek vagy ötöt.-mesélte el a tervét. Nem tudtam válaszolni se, mert kirohant az ajtón.
Úgy voltam vele, hogy lefekszek aludni. Bementem a szobámba és ruhástul befeküdtem az ágyba.
Hamar megtalált az álom manó.

Felkeltem és bementem a fürdőbe. Sajnos nincs külön fürdőnk így egyet szoktunk használni. Lezuhanyoztam és felvettem egy minta nélküli fekete pólót és egy rövid nadrágot.
Lementem és az én hülye másnapos bátyámat találtam a nappaliban.
-Hát te?-rám nézett.
-Sosem értettem te miért nem szoktál másnapos lenni.-elmélkedett ami már rosszat jelent.
-Óh...szoktam én.-válaszoltam. Hagytam tovább gondolkodni és bementem a konyhába. Csináltam kávét. Meg is ittam, majd visszamentem a szobámba.
Felvetem valami normális ruhát. A hajamat egy copfba kötöttem. Megcsináltam a sminkem és megfogtam a fényképezőgépem, majd elindultam...nem fogjátok elhinni...fényképezni!

Már egy ideje fotózgatok de nem nagyon vagyok megelégedve. Most éppen egy olyan parkot keresek ahol valami olyat találok ami megfelel, de megláttam egy fekete kölyök kutyát egy bokor mögött. Szegény félt és olyan vékony volt...alig mertem megfogni. Megsimogattam és a kamerát a nyakamba téve elkezdtem haza sietni, hogy minél hamarabb kaphasson enni.

Haza értem. Leraktam a kis kutyát a földre, majd egy megfelelő méretű tányérokba adtam neki vizet és valami enni valót.
Mivel nagyon nem értek a kutyákhoz jobb lesz ha orvoshoz viszem. Miután mindent megevett, (mint egy jó gyerek) hozzám jött én meg felvettem. Megnyalta az arcom amit én egy mosollyal díjaztam. Úgy gondoltam, hogy majd holnap elviszem az állat dokihoz. Leültem a kanapéra és kerestem valami elfogadható filmet/sorozatot a TVben. Az ölemben ott feküdt a kis apróság. Ekkor tört rám a felismerés. Még neve sincs ennek a csóri kutyának. Bár nem nagyon szeretnék ragaszkodni hozzá mert a végén úgy is lesz új gazdája. Ezen agyaltam amikor szuszogás hallottam. Lenéztem az ölemben fekvő állatkára és észre vettem, hogy elaludt. Nem volt szívem felébreszteni, így a kanapén aludtam.

-Ébred már fel Ana!-lökdösött a bátyám.
-Hagyjál má' Izomagy.-neveztem a rég használt gúnynevén.
-Mi az az öledben?-kérdezte ügyet se vetve a megszólításomra.
-Ez egy kutya.-válaszoltam-Miért te minek látod?-kérdeztem, de már nem volt ott mellettem. Megcsináltam a kávém és megittam.
Adtam az ebnek enni, majd felmentem felöltözni. Egy fekete farmer shortot és egy Green Dayes trikót vettem fel. A telefont a zsebembe raktam, majd leszaladtam a lépcsőn és a kölyök kutyát a kezembe véve elvittem az állat orvoshoz.

Egy jó tízperces séta után odaértem a klinika kapujához, majd bementem.
A recepciós nőhöz léptem, aki olyan negyven körüli lehetett.
-Jó napot! Ezt a kiskutyát egy parkban találtam tegnap.-emeltem fel a kutyust-És szeretném ha megvizsgálnák.
-Ma csak Dr. Jonson rendel. Sonan várnak a doktor úrra. Esetleg holnap vissza jöhet.
-Nem. Inkább megvárom.
-Hát rendben. Arra van a váró.-mutatott jobbra.
Megsem köszöntem csak mentem arra amerre mondták.

Már fél órája itt ülők és várom azt az orvost. Már csak egy ember van előttem. Kijött egy férfi a papagájával és már ment is az előttem lévő. Gyerünk már.
Miközben vártam sorba jött a többi gazda a kis kedvencével. Már láttam egy csávót egy hatalmas disznóval. Meg volt egy vékony szemüveges gyerek egy patkánnyal. Szerintem több állat volt itt mint egy állatkertben.
-Nirvana Deniels.-szólított egy nővér. Felálltam a kölyökkel a kezemben és elindultam a vizsgáló felé.

Minden egy telefonnal kezdődött J.P.Where stories live. Discover now