7. Departure

452 24 1
                                    

Jaebum: Miután kiöntöttük egymásnak a lelkünket Jacksonnal, ő hazaindult, én pedig leültem a telefonommal a nappaliba, hogy elüssem az időt, amíg Jinyoung vissza nem talál hozzám. Még egy órát várnom kell, aztán nyílik is az ajtó. Egyből kimegyek elé, és örömmel látom, hogy sokkal nyugodtabb, mint amilyen állapotban elment. - Jól vagy? - kérdezem, mire nagy szemekkel pislog rám. - Ne haragudj, amiért erőszakos voltam. Nem akartalak bántani. Soha, eszembe se jutna. Sokkal jobban szeretlek annál, mint hogy bármit is rád erőltessek. - lépek hozzá, óvatosan átkarolva derekát, úgy simulva hozzá. - Ha... ha gondolod, vagy van hozzá kedved, én... nagyon szívesen... leszoplak... - harapok alsó ajkamba, ahogy már a gondolattól is felizgulok. Együtt akarok lenni. Szexuálisan. Bármilyen módon, csak érezni akarom őt!

Jinyoung: Ahogy kimondja, hogy leszopna, Juniorkám abban a pillanatban felkapja a kis fejét, jelezvén, hogy nagyon szívesen benne lenne ebben, nekem pedig kiszárad a torkom egy szempillantás alatt. - Te ne haragudj, hogy úgy elrohantam. - kezdem igyekezve észrevétlenül nyelni egyet. - Arra gondoltam, hogy ha te leszopsz engem, talán közben megpróbálhatnál tágítani, hogy nekem se kelljen aggódni, hogy fájni fog. - mormolom. Meg kell bíznom benne, mint ahogy eddigis.

Jaebum: Most rajtam a sor, hogy döbbenten bámuljak rá. Komolyan belemegy? Próbálok nem repdesni az örömtől, de egy széles mosolyt nem sikerül elrejtenem. - Oké. - bólintok, hozzá hajolva, hogy vágyakozva megcsókoljam. Ebből persze az lesz, hogy a legközelebbi falnál kötünk ki, Jinyoung lábai a csípőm köré kulcsolódnak, miközben éhesen nyúlkálunk egymás ruhája alá. Nem bírok magammal, érezni akarom a bőrét, minden rezdülését, ahogy egyre jobban kíván. Végül fenekébe markolva viszem be a szobámba, hogy letéve az ágyra, fölé másszak, és elkezdjem kigombolni farmerjét. Már most látom boxerén keresztül, hogy mennyire kíván. - Nem akarlak tovább várakoztatni. - kacsintok rá, majd lehúzva boxerét is, végre számba fogadom, egyből mélyen torkomba engedve, és felhördülve az érzéstől, ahogy minden ere kidagad merevedésén, annyira izgatott.

Jinyoung: Nagyon kevés választ el attól, hogy olyan állapotba kerüljek, amit később nagyon megbánnék. Im Jaebum az ÉN lábaim között, a szájában mélyen a farkammal. Érzem, ahogy megfeszülök. - Ah, kérlek, ilyenkor vagy szoríts rá a tövemre, vagy... - érzem, ahogy kicsit kienged a szájából. Felnézek, ajkain szexi vigyor terül szét. Elégedett. - Olyan rég szexeltem, hogy visszaszűziesedtem. - jegyzem meg, csak félig viccelve, de jól bele is vörösödöm. Biztos vagyok benne, hogy az első körben kiakasztóan hamar el fogok élvezni.

Jaebum: Nem bírom ki, hogy ne vigyorogjak teljes önbizalommal. Olyan jól esik látni, hogy ennyire élvezi! Ezen felbuzdulva még intenzívebben kezdem kényeztetni, azonban nem tövére fogok, ahogy kérte, hanem elkezdem hátulról tágítani. Ahogy elnézem, ez is elég ahhoz, hogy még ne élvezzen el. Az érzés biztos szokatlan és furcsa neki, így először kis grimasz jelenik meg arcán, de türelmes és óvatos vagyok, így ahogy látom, nem okozok neki komoly fájdalmat.

Jinyoung: Végül mégse lett belőle problémám, hogy idő előtt elmennék. Elsőre kicsit kellemetlen, de szerencsére Jaebum szája nem hagy el, így tűrhető időn belül hozzászokom az érzéshez. Remélem hamarosan élvezni is fogom, lehetőleg mielőtt ő megunja az egészet.

Jaebum: Innentől nem megy olyan könnyen Jinyoungnak a lazítás, bármennyire is próbálkozom, azonban ennyire közel a célhoz fel nem adom! Miközben péniszét egy pillanatra ki sem engedem számból, próbálom a lehető legkíméletesebben felkészíteni, közben igyekszem eltalálni érzékeny pontját, hogy végre ezt is élvezze.

Jinyoung: Már éppen kirántanám Jaebum ujjait magamból, mondva, hogy éppen eleget próbálkoztunk, már én unom a várakozást, mikor eddig nem tapasztalt helyen talál el. A lábaim reflexszerűen nyílnak széles terpeszbe, miközben elönt a forróság. Lenézek párom arcára. Elégedett kis mosoly bujkál szája sarkában.

Departure [Got7] BefejezettWhere stories live. Discover now