# Indulás

18 1 0
                                    

Mikor vissza értünk a portyáról bementünk a házba. Már mindenki ott volt. Elkezdtünk beszélgetni. Majd Viki egyszer csak megszólalt.
- Képzeljétek kivel találkoztam táncon?
- Kivel?- néztem rá kérdőn.
- A Vivivel.- mondta mosolyogva.
- Mi? A Vivi itt van? Ez most komoly?
- Aha én is meglepődtem. De nagyon örültünk egymásnak.
- Holnap muszály vele találkoznom.
- Ön Viru akkor megbeszéled a többiekkel azt amiről portya közben beszélgettünk?
- Aham.
- Szóval. Rami arra gondolt hogy maradni kéne. Mert neki nagyon bejön ez a hely és persze itt van neki Balázs. Viszont tudom hogy innen van olyan aki inkább menne mert a szülei Debrecenbe vannak köztük én is.
Tehát azt kéne megbeszélni hogy mi legyen.
- Szerintem döntsünk el szavazással.-mondta Niki.
Aki maradni akar tegye fel a kezét.
- Hát Rami úgy tűnik sajnos egyedül vagy.
- Nem érdekel. Én akkor is maradni fogok. Veletek vagy nélkületek. Nem fogom itt hagyni Balázst.
- Nyugi Rami. Ez még nem végleges. És mi lenne ha Balázs is velünk jönne?
- Hát nem is tudom. Holnap megkérdezem.- mondta Rami.
- Rendben ezen kívül azt is meg kéne beszélni hogy mikor indulunk tovább.- mondtam.
- Nem lehetne már holnap?- kérdezte Bia.
- Felőlem holnap is mehetünk. Hisz már 2 napja itt vagyunk és még elég messze van Debrecen.
- Akkor holnap?- kérdeztem?
- Igen.- hangzott a válasz.
- Rami akkor holnap reggel beszélj a Balázzsal. Mi délelőtt indulunk.
Miután mindent megbeszéltünk mindenki elment aludni.

*Reggel*

Reggelinél Rami Balázshoz ült és beszélgettek. Kíváncsi voltam mire jutnak. Én ott ültem a többiekkel ám egyszer csak megláttam az egyik asztalnál Vivit. Felálltam és oda mentem hozzá.
- Szia Vivi! Úgy örülök hogy látlak.
- Virág! Én is nagyon örülök neked. Gyere ülj ide beszélgessünk.
Majd leültem Vivi mellé és elkezdtünk beszélgetni. Elmeséltünk egymásnak mindent. Mikor Noához értem hirtelen a nyakamba ugrott.
- És meddig maradtok?- kérdezte Vivi.
- Ma délután megyünk tovább.
- Oh de kár hisz még csak most találkoztunk újra.
- Mondcsak te nem akarsz velünk jönni?
- De igazából szívesen mennék. Nekem is ott vannak a szüleim. Csak hát egyedül nem tudtam volna eljutni odáig.
-  Remek akkor pakolj össze és 12 kor a kapu előtt találkozunk.- mondtam neki majd elindultam a házunk felé.
Rami már bent volt a házban így oda mentem hozzá.
- Na mit mondott Balázs?
- Azt mondta hogy egyértelműen velünk jön mert ő se akar elhagyni engem. És olyan cuki volt azt mondta hogy nem tudná elképzelni az életét többé már nélkülem.
- Ahw olyan cukik vagytok együtt. Örülök hogy végül velünk jöttök.
- Pont mint te és Noá. Na menjünk pakolni.
Mindenki össze szedte a holmiját. Majd én elmentem a főnöknek szólni hogy mi indulnánk tovább. Erre ő bólintott és jó utat kívánt. Pontban 12 kor találkoztunk mindenkivel a kapuban. Majd az egyik őr mondta hogy elvihetjük az egyik kocsijukat. Így beültünk az autóba és tovább indultunk. Most Balázs vezetett, mellette az anyós ülésén Rami ült,mögöttük Krisz,Martin és Viki. Egyel hátrébb Vanda,Niki és Bia. Végül leghátul ült Norbi,Noá,Vivi és én. A kocsiban volt rádió így egész úton zenét hallgattunk.

Élő holtak Onde histórias criam vida. Descubra agora