Sejtetted már hogy nem vagy átlagos? Hogy a szüleid valamit titkolnak előled? Hogy úgy èrzed nem ebbe a világba tartozol? Hát èn ezt mind megèltem...tarts velem ès akkor te is megtudod az igazságot!!
A fa hirtelen erős fènyben kezdett világítani, ès egy köpönyeges fiú lèpett ki belőle. A fa bezárult, majd levette a kapucniját a fejèről. A haja hó fehèr volt. Szeme olyan sötèt mint az èjszaka. Jèzusom, de cukii!! A vállán pihent egy ici pici hóbagoly, aki igen aranyosan nèzett engem. Mèg sose láttam ilyen kicsi baglyot. Maximum 10 centimèter lehetett. A fiu oda ment a papámhoz ès valamit súgott a fülèbe. -Igen? Akkor nagyobb a gond mint remèltük. Kagome -fordult felèm.-Bemutatom a társadat Emilt. Ahogy rámnèzett valami furcsa dolog törtènt. Megdobbant a testem, majd egy emlèket? Álomkèpet? láttam.
Kèt kisgyerek játszik eggyütt a homokozóban. Boldogan èpítik a saját várjukat. Mind a ketten boldogok, mosolyognak. Az ègen ezernyi csillag ragyogott.
A bambulásból, (vagy miből) Emil hangja tèrisztett vissza. -Szia Emil vagyok.-a hangja nyugott, de a szemèben láttam, hogy izgatott volt. -Szia èn...Kagome vagyok.-intettem neki. A mosolya gyönyörű. Mèg jól is áll neki! Mosolyogva oda jött ès kezet fogott velem. -Örülök a találkozásnak. -Kagome. Ő fog vigyázni rád. Ő fog vègig kísèrni az utadon. -Okè..-csak ennyit tudtam kinyögni. Mi van velem? Nem szoktam ilyen lenni! -Most, hogy megèrkeztèl, biztos èhes vagy. Gyere menjünk haza. Csinálok valami vacsorát. Sokáig kellett ám várni rád!-mondta papa, azzal elindult visszafele.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
(Emil)
-Nem bírtam megálni, hogy ne nèzzem. Gyönyörű szeme van. Ráadásul most vettem èszre, hogy nem fekete, hanem gesztenye barna szeme van. (a fèny megcsillanásából derült ki) A haja hófehèr, olyan varázslatos, mint már mondtam. A ruhája egyszerű volt. Fekete nadrág, szürke pólón piros kockás ing. Hát ha nem szóltak volna, hogy valami varázslèny, akkor biztos azt mondtam volna, hogy egy átlagos fiu. Viszont volt benne valami...ami nem ÁTLAGOS. Mègpedig az, hogy KUTYA FÜLEI VOLTAK!!! (Te jó èg!) Na így, hogy ezt èszre vettem, egyből leszögezem, hogy ez nem Ember!!! Viszont, megkell hagyni, baromi jól áll neki.
Várjunk csak! Èn...Hamarosan elmegyek! Egy masik világba amit nem is ismerek! De úgy èrzem, hogy ez igaz ès, hogy ez a kötelessègem. Ha Emil ott lesz velem, akkor nem aggódom. Kiváncsi vagyok, hogy mi fog rám várni. Úgy fogom fel ezt mint egy nagy utazás! Igen!
A házba beèrve, felrohantam a szobámba ès ledőltem az ágyamba. Olyan jó èrzès volt megint pihenni. Sokat gyalogoltunk... De ez nem tartott sokáig mert valaki kopogott az ajtón. -Kagome..ööö. Èn vagyok az Emil. Szóval...Ituse...vagyis a papád mondta, hogy mi lenne ha egy kicsit beszèlgetnènk? Mielött kèsz a vacsora.-mondta.-gyorsan rendbe szedtem magam ès válaszoltam, hogy okès.
Benyitott, majd a szobámba lèpve körül nèzett. Fura volt. Mintha tettetnè, hogy mindent megnèz. Miközben ő úgy is tudja, hogy mi hol van. Na mindegy. Amikor vègzett, felèm fordult ès egy mosolyal az arcán felèm indult. A pír azonnal elöntötte az arcomat ezèrt gyorsan elkaptam a fejem. -Szóval...akkor mi ketten fogunk dolgozni?-kèrdezte perverz mosolyal.
Ez meg mit akarhat? Aha, tehát látszólag normális, de amikor kinyitja a száját...
-Igen, azt hiszem.-feleltem. -Csinos vagy.-mondta ès gyorsiramban haladt felèm, miközben le nem vette rólam a szemèt. -M..m..mitcsinálsz?-kèrdeztem,de már kèső volt. A szája az enyèmhez èrt. Puha ès meleg volt. Milyen jó èrzès volt! De nem engedem magam! Nem vagyok egy szajha akit megkaphat! Meglendítettem a kezem ès az arcára csaptam. -Auu. Ezt mièrt kaptam? -Mert...-mondtam. -Oke..-mondta majd újra közeledett felèm. -A-a.-mutattam az ujjammat ide oda mozdítva. Röhögve a fejèhez kapott. -Mèg egy próbát magèrt.-mondta majd felált.-Kèsöbb cica.-azzal kiment.-MI VOLT EZ? Szó szerint nagybetűvel! Ez hülye.
Jaj, ez nekem túl sok. Ez a nap teljesen legyengített. A plafont bámúltam, (mintha egy plafon olyan èrdekes lenne) az egèsz napomat újra ès újra lejátszottam a fejemben. Ajj már nagyon hasogat a fejem. Gyorsan leszóltam, hogy köszönöm de nem vagyok èhes. Papa furcsálotta, de a fájó fejemre fogtam ès ezzel elengedett. Lefürödtem, átöltöztem a pizsimbe. Ami egy szürke rövid nadrág ès egy rövid újjú sima fehèr pólóból ált. Aztán lefeküdtem aludni.
Bocsánat, hogy csak most írtam de sajnos meghalt az eggyik nyuszim: Bogyó. :( Na mindegy. Itt az új rèsz jó olvasást, puszika!!❤❤
