Sejtetted már hogy nem vagy átlagos? Hogy a szüleid valamit titkolnak előled? Hogy úgy èrzed nem ebbe a világba tartozol? Hát èn ezt mind megèltem...tarts velem ès akkor te is megtudod az igazságot!!
Reggel furán èbredtem. Nagyon fájt a fejem. Lüktetett ès ègett a fejem. Az ágyból kikászálódtam, ès úgy döntöttem, hogy lezuhanyozok. Addig is szerintem be tudok mutatkozni, de nem sokat mondok el magamról, mert szerintem nem vagyok èrdekes. (egèszen idáig)
............................................................. A nevem Kagome Khutó. Sötèt hajam van. Ezt azèrt mondom mert "mindenki" szerint sötèt kèk! De kèrlek! Nem kèk, csak sötèt barna.... Egy átlagos 15 èves lány. (hamarosan 16) Japánban èlek az anyukámmal Kikyoval ès apukámmal Mitsuval. Egy sima gimnáziumba járok, ahol fèl èvente vizsgát kell tenni. Van kèt barátnőm Tália aki nem japán, hanem magyar, de ide költöztek Japánba ès azt kell, hogy mondjam nagyon fejlődő kèpes.(túlozva). Ès Crio, aki a legokosabb a földön. Mindkettőt nagyon szeretem. Mègis a legtöbbet ők ketten szoktak veszekedni. Már amikor megèrtik egymást. Fèlig angolul ès fèlig japánul veszekednek. De hamar kibèkülnek ám! Szóval ennyit az èn túl on túl unalmas, nèha pörgős èletem.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
(Ez èn vagyok....) .............................................................
A fürdőből kièrve, a hajamat szárítottam egy törülközővel, amikor zajt hallottam a nappali irányából. Anyu ès apu már biztosan elmentek de akkor meg ki lehet az? Hirtelen rá jöttem hogy mi lehet. Biztosan egy szellem!! Igen! Biztos! Gyorsan felkaptam a hálóingemet, meg a tenisz ütőmet, ès halkan lementem a lèpcsőn. A szellem valamit motyogott ezt tisztán hallottam. Ááá biztos elátkoz amièrt egyest hoztam! Ezt nem hagyom! A szellemhez mentem ès már èppen lendítettem az ütőt, amikor felismertem a szellemet. Vagyis nem szellem volt, hanem az èn legeslegjobb papám. -Papa!-mondtam boldogan. -Szia Kagome! Mit keres nálad egy ütő?-kedezte. -Semmi...semmi...-mondtam ès a fejemet kezdtem birizgálni. -Hát jó.-nèzett fürkèszve. -Na ès te hogy, hogy itt vagy? -Ooo...csak anyád kèrèsère jöttem, hogy elindítsalak a suliba. De nem maradok itt, nekem is ám dolgom van. Jaj tènyleg.-mondta a homlokára csapva, mintha csak most jutott volna eszèbe. -Te mièrt nem mèsz a suliba? Elfogsz kèsni! -Nem nem fogok mèg. Csak háromnegyed nyolc...-nèztem az órára. Aztán leesett. -Basszus elfogok kèsni! Papa, lègyszives csinálsz nekem szendvicseket, addig gyorsan elkèszülök.-mondtam a lèpcsőn felfutva. Gyorsan felöltöztem, fogatmostam ès tettem az arcomra egy kis "alap" sminket. (Szempillaspirál, ès fekete tuss) Majd lerohangam a konyhába felkaptam a szenyókat ès már indultam is. -Vigyázz magadra ès sok szerencsèt!-modta a papám. Èpp, hogy beèrtem az első órára. Gyorsan leültem ès vártam a matek órát. Tegnap tanultam is rá. Nem lephet meg semmivel akkor is felelek vagy irok egy dolgozatott, ès jól viselkedem az óráján, már csak azèrt is, hogy idegesítsem. Ilyenkor az arca a legjobb. Megèri!!!
-Sikerült Kagome! Megcsináltad!-mondta Talia. -Heh...nekem ez semmisèg volt. Igy biztosan kijavítottam azt a kèt eggyest. Feleltem is ès mèg pluszba a második dupla matekon írtam egy dolgozatot is. Mind a kettő nagyon jól sikerült!-húztam ki magam. Ès mèg egy önelègült vigyort is erőltettem magamra. -Igen valóban.-mondta Crio. -Na nekem most mennem kell, jöttek èrtem.-mondta Talia. -Sziasztok! -Crio te meg hova mèsz? Nem is arra laksz!? -Tudom. De èn most a szüleim elè megyek. Elmegyünk vásárolni. -Hát jó, akkor jó hètvègèt! -Neked is!-mondta Crio. Akkor èn most egyedül megyek.- sohajtottam fel. -Nem, mert èn veled megyek.-mondta egy ismeretlen hang. Kiváncsi voltam, hogy ki lehet az, így gyorsan megfordultam a tengelyem körül. -Ez nemlehet igaz!-mondtam halkan. Fèltem. De valyon mitől?
