A díjugrató✓

2.rész-A megmentő

Ma nagyon későn keltem. Majdnem el is késtem a suliból. Mivel abszolút semmi kedvem nem volt az iskolához egész nap csak feküdtem a napod. Már csak pár nap és magántanuló lehetek. Szünetekben Amy-vel büféztünk. Az utolsó 2 órám hála az égnek elmaradt, így mehettem haza Főnixhez. (Főnixen kívül 3 lovunk van.

Ő Folti. Egy nagyon kedves közép termetű kanca. Szelíd természete miatt sokat nagyon szeretik. Lassan betölti az 5 éves kort.

Ő Szélpor. Egy nagyon büszke herélt. Ha úgy vesszük ő a legnagyobb ellenfele a kis "ménesben" Főnixnek. Jelenleg 12 éves.

Ő pedig Echo. Félénk az emberekkel de Főnixen kívül a másik 2 lovat nem nagyon tűri meg. A gyerekekkel főként a fiúkkal ellenszenves. 3 éves.

És végül Főnix. 4 éves csődör. Imádja a gyerekeket. Ő szintén büszke. Szélporral gyakran kapnak össze valamin. Ő a vezér a "ménesben".) Amint megírtam a házim mentem drága lovacskámhoz. Odaköszöntem anyunak aki egy kislányt lovagoltatott Foltin.
-Szia.
-Szia. De jó hogy jössz. Ma jön egy fiú hozzánk. Neked kellene lovagoltatnod Főnixen. Hirtelen azthittem rosszul hallok.
-Hogy kin?
-Főnixen.
-Anya arról volt szó hogy rajta nem lovagolhat rajtam kívül senki.
-Nem érdekel. Rajta fog és kész. Dühösen néztem rá majd egy szemforgatás kíséretében elindultam Főnixhez. Szélpor és Echo éppen ittak szóval őket nem zargattam. Jó hangosan fügyültem egyet mire drága lovam vágtázni kezdett felém.
-Szia. Ma sajnos nem én fogok rád felülni. Mintha értette volna hogy mit mondok neki sunyítani kezdett. Elindultam befelé mire ő is elindult utánam. Azthiszem mi összetartozunk. Leápoltam majd felnyergeltem. Úgy döntöttem míg nem jön a "tanítványom" adig ugratok kicsit. Elég szépen ment. Aztán észre vettem őt. Aki a versenyen hozzám vágta Zafír kötelét. Erre a gondolatra összeszorult a szívem. Nem akartam hogy pont ő üljön rá drága lovamra.
-Hello.
-Csá. -köszönt flegmán.
-Miben segíthetek?
-Asszem a lovamon ülsz.
-Milyen te lovadon? -húzom fel a szemöldököm.
-Jól hallotad.Erre felhúztam újra a szemöldököm.
-Hallod.
-Mond.
-Hol találom azt a bizonyos Emma Watsont?
-Itt ül előtted a SAJÁT lován!
-Oks. Leszáltam. A kezembe vettem a futószárat rákapcsoltam a zablára majd oda dobtam egy gerincvédőt meg egy kobakot a srácnak. Beálította a kengyeleket majd felült. Mondtam neki a gyakorlatokat bár mindegyikre fintorgott mindet megcsinálta. Aztán jött az ügetés. Elsőre nem is volt annyira vészes. Majd megint lépés.
-Nem mehetek szabadon?
-Mentél már?
-Jah. Nem tudom miért de hittem neki. Bólintottam és lecsatoltam a futószárat. Majd olyat tett amit sohasem fogok neki megbocsájtani. Beugratta vágtába a lovam és egy 200 cm-t akadályt átugratott vele. De sajnos rosszul ért le a földre és mind a ketten a földre zuhantak.
-ANYA!! -kiabáltam majd rohantam Főnixhez. A gyerek időközben felállt és röhögni kezdett.
-MI A BAJOD VAN NEKED? AZT UGYE TUDOD HOGY EZÉRT SIMÁN KIRÚGATHATLAK???! -ordítottam vele. Időközben sikerült felállítanom Főnixet. A gyerek már abbahagyta a nevetést.
-Őszintén. Kicsit sem érdekel. Ez az egész úgy szar ahogy van. - mondta majd sarkon fordult és elment. Eközben az állatorvos is kiiért. Műteni kelett Főnixet. A 3 órás műtét után bent ültem a lovam melett de közben hallotam anyát és az orvost beszélni.
-Köszönöm hogy időben kijött.
-Ugyan ez a munkám.
-Maga Főnix megmentője.

S

ziasztok. Ma hoztam még egy részt. Remélem tetszik. Most kicsit hosszabb lett mint terveztem. Folytatás jön hamarosan.