A díjugrató✓

7.rész-Visszaszerezlek

-Te jó ég... - suttogtam alig hallhatóan.
-Ezt nem hiszem el. - sutogta Szandra. Mindent eltudtam volna kébzelni róla csak ezt nem. Apám... Áruló... Hogy tehette ezt? Ez az amit én sem értek. Főnix hirtelen ágaskodni kezdett.

-Megfogja támadni! - Szandra teljesen elferéhedett.
-Bármi történik ígérd meg vigyázol Éjfélre és többiekre.
-Miért?
-Csak ígérd meg nekem.
-Megígérem. Főnix egy hatalmasat nyerített majd kirúgott oldalra. Óvatosan felálltam majd elkezdtem lefelé rohanni. Szandra mozdulatlan maradt.
-APA! NE TEDD EZT! - ordítottam. Főnix hirtelen megállt.
-Hogy tehetted ezt? - kérdeztem undorodva.
-Semmit sem értesz.
-De... Értem..
-Mit érthetsz te? Aki elvan kényeztetve.. - nézet rám undorodva.
-Többet mint gondolnád. Erre hangosan nevetni kezdett.
-Én egyet nem értek. Hogy találtál ide?
-Tudod ezt úgy hívják hogy ösztön.. - kacsintottam rá. Gúnyosan rám nézett. Ezután inkább nem szóltam semmit csak odaléptem Főnixhez és átöleltem a nyakát.
-Most elmehetsz.. Egyedül... A ló marad...
-Visszaszerezlek. - súgtam oda neki. Azzal elindultam. De pont az elenkező irányba hátha utánam jön. Közben észrevettem a többi lovunkat. Nem sokkal később visszaértem Szandrához..
-Emma! Na végre. Kihalgattam őket. Este nem lesznek itt akkor visszajöhetünk.
-Jó. De most menjünk mielőtt megtalálnak minket. Lassan elindultunk vissza a lovakhoz. Szép lassan elindultunk.
-Basszus ne menjünk még haza..
-Miért ne? - vágott értetlen arcot Szandra.
-A levelem miatt. Megígértem hogy biztonságban haza viszem őket.
-Akkor mégis hová menjünk.
-Egyik unokatesómmal megkértük a nagybátyám hogy építsen nekünk egy kis karámhot hozzá fedelest a lovaknak meg nekünk a fára egy házat.
-Minek azt?
-Akkor kaptam meg Főnixet.
-És?
-Ha szomorú vagyok odatudjak menni. Szandra bólintot én pedig beugrattam lovam ügetésbe. 10 perc alatt oda is értünk.
-Nyergeljünk le aztán nézzük meg milyen állapotban vannak az építmények.
-Oksa. Szép lassan végeztünk. Sikerült megállapodnunk abban hogy nem életveszélyesek az építmények. A felszereléseket beraktuk a féltetősbe.
-A közelben van egy kis forrás. Mindjárt hozok onnan a lovaknak vizet.
-De hahó most nem ihatnak!
-De talán nem sötétben kéne lemennem.
-Jah az igaz. Gyorsan elmentem a forráshoz. Megtöltöttem 2 1 literes üveget meg 2 vödröt. Letettem a lépcső mellé a vödröket én pedig az üvegekkel óvatosan felmásztam.
-Nem vagy éhes?
-De egy kicsit.
-Van nálam.... Szalonna...
-Nyamii. - csillantak fel Szandra szemei. Odadobtam neki egy kis kenyeret meg egy kést adtam neki. Szép lassan besötétedet. Felnyergeltük a lovakat és elindultunk. Mikor odaértünk kikötöttük a lovakat. Szandra óvatosan körbe nézett hogy van - e itt valaki. Mivel senki sem volt lassan megindultunk lefelé. Mikor odaértünk a karámhoz csak 3 lovat találtunk benne.
-Gyere menjünk. - mondta Szandra.
-Menj fel velük a lovakhoz. Én megkeresem Főnixet.
-5 perc múlva ha nem jössz utánad jövök.
-Oké. Elindultam. Sajnos nem találtam semmit.
-Na?
-Semmi. Felültem Éjfélre. 2 óra alatt haza is értünk.
-Baszki..
-Mi az?
-Itt van apám.. Várj.. Most elhajt..
-Hová megy?
-Nem tudom. Van egy érzésem hogy tudja hol van Főnix. Hívjátok anyámmal a rendőrséget én utána megyek.
-Oké. Éjfélt gyors vágtába indítottam. Hamarosan megláttam az autót. Éjfél magabiztosan vágtatott előre.
-Visszaszerezlek Főnix...

Sziasztok. Sokan kértétek szóval itt lenne az új rész. Ha minden igaz ma még lehet számítani a The jockey kövi részére is. Kritikát elfogadok :)