A díjugrató✓

5.rész-Az új ló

Elérkezett ez a bizonyos nap is. Mikor hazahozhatom Éjfélt. Ő az a bizonyos ló akiről korábban beszélgettünk apuval. Egy menhelyre került ahol azóta sokkal jobban lett.

(Ő lenne Éjfél. Egy fekete kanca ló. 4 éves. Kicsit bizalmatlan az emberekkel szemben mivel verték régen de bízom abban hogy hamarosan újra tud bízni)  Miután felöltöztem leszaladtam reggelizni. Majd mentem ki a karámhoz nyergelni Szélport mert apa nem ér rá így nekem kell ma dolgoznom vele. Egyébként ő egy arab telivér. Bemelegítés után kimentem vele a díjlovagló pályára és gyakoroltam vele egy kicsit. (Szélpor az egyetlen díjlovunk.) 25 perc múlva fáradtan szálltam le a nyeregből. Lenyergeltem majd lepucoltam, és végül bevezettem a boxba. 13:00 - ra jöttek a tanítványaim akik megkapták a maradék 3 lovat.
-Sarah neked marad Folti. Lilien neked Echo mert nagyon jól bánsz vele. Sam neked marad Főnix.
-Rendben. - válaszoltak egyszerre. Az edzés nagyon élveztem még én is mert a gyerekek nagyon ügyesek voltak.
-Oké. Most nyergeljetek le utána pucoljátok le őket aztán mehetnek a boxba. A gyerekek hamar kész lettek ezért megengedtem nekik hogy ők etesék meg a lovakat. Miután ők bementek én elmentem fel a szobámba ahol kb.  30 percet töltöttem majd kivezettem őket a karámban ahol Szélpor újra nekiakart támadni Főnixnek.
-Fiúk!Elég legyen! - kiabáltam nekik. Mintha megértették volna hirtelen abba hagyták. Főnix elvágtatott Echohoz, Szélpor pedig elment a kedvenc helyére hemperegni. Folti amint meglátta hogy ott állok egyedül szép komótosan odasétált hozzám.
-Szerbusz kislány. Ma megjön Éjfél. Tessék kedvesnek lenni vele, tudod őt kiskora óta bántották. Egyszer már te is átélted ezt. Te biztosan megfogod érteni őt. - mintha megértette volna Folti hevesen bólogatni kezdett. Megsimogattam mégegyszer majd elindultam be a házba enni valamit. Készítettem magamnak rántottát. Miután elfogyasztottam az uzsonám bementem az istállóba előkészíteni Éjfél helyét. Lefertőtlenítettem a boxot, majd hagytam megszáradni és nem sokkal később betettem a puha szalmát. A vödröt felakasztottam, hoztam be egy kis szénát és zabot. Fokozatosan szeretném a többi lóhoz szoktatni. Nem kell semmit elsietni. Mivel gyorsan végeztem volt még egy kis időm ezért felraktam egy nyakmadzagot Főnixre és a többi ló közt elkezdtem vele lovagolni. Persze a többiek sem hagyták ezt "szó" nélkül és ők is vágtáztak utánunk. Kitártam a kezeim és hirtelen olyan érzésem lett mintha repülnénk. Óvatosan ráfeküdtem lovam nyakára és hagytam hogy tovább vágtázzon. Az erdő szélénél megállt. Szép lassan visszaléptünk a karám széléhez ahol engem Főnix "letett" majd vágtázott is vissza a többiekhez. Ránéztem az órámra.
-Jézusom már ennyi az idő? Átöltözni már nincs időm. - kaptam hirtelen a fejemhez. Elkezdtem rohanni az autóhoz.
-Szia apa. Mehetünk. - pattantam be a kocsiba.
-Na végre. Már így is késésben vagyunk.
-Tudom.
-És mit csináltál?
-Hát lovagoltam egy kicsit Főnixel.
-Ki gondolta volna. - nevetett fel apa. Erre én is elmosolyodtam. Nem sokkal később oda is értünk. Ahogy mentünk el a karám melett egy fekete ló vágtázott el melettünk.

-Apa. Ez ő! - kiáltottam.
-Szép.Csodálkoztam hogy apa miért nem beszél. A parkolóban megálltunk.
-Üdvözlöm önöket. Mr. Watson és Emma ugye?
-Kérem maradjon a tegezés.
-Rendben. Én amúgy Anna Purple vagyok.
-Emma Watson de gondolom már ezt tudja. - mosolyogtam kedvesen a nőre.
-Conrad Watson. - rázott kezet apa Annával.
-Éjfél már a karámban vár Emma. Menj csak nyugodtan. Ahogy tudtam úgy rohantam.
-Szervusz Éjfél. Hogy érzed magad? Válasz kép csak nyerített. A kerítésen megláttam egy vezetőszárat így odamentem érte. Közben hallottam ahogy apáék beszélgetnek.
-Emma különleges. Van egy nagyszerű lovunk. 1 millió forintért megvehetik.. Erre már én is kíváncsi lettem így átmásztam a kerítésen és a pajtához lopóztam.
-Sajnálom de ennyi pénzünk nincs.
-Hm.. Rendben... Akkor Főnixért cserébe megkapja..
-Hogy mivan? - mondtam a keleténél hangosabban ki. Apáék rögtön felém néztek de nem vettek észre. A vezetőszárral a kezemben indultam vissza Éjfélhez. Közben eleredtek a könnyeim. De hiszen.. Főnix... Ő.. Az... Én... Lovam.. És senki sem választhat el minket.
-Kicsim mi a baj? - ért mellém apa.
-Ja semmi csak elbotlottam. - fülentettem. Apa csak bólintott. Óvatosan felkeltem majd rácsatoltam a vezetőszárat Éjfél kötőfékére és elindultunk. Mivel a mező végén voltunk így meguntam a sétálást és felültem Éjfélre. Beugrattam vágtába. Viszont jött a baj. A kerítés előtt nem akart megállni és... ÁTUGROTTUNK RAJTA.. Csak repültünk. Miután földet értünj gyorsan leszálltam majd felvetettem a lószállítóba és jókislány módjára beültem apa piros kocsijába. Annával még váltottak pár szót majd szólt nekem hogy mindjárt jön csak elrendezik a papírokat. Aha.. Persze.. Erre kijött egy óra múlva..
-Öhmm. Apa... Fordítva van rajtad az inged..
-Jah igen tudom..Leborítottam magam ezért levettem majd eszembe jutott hogy itt vagytok ti is aztán gyorsan akartam vissza venni és ezért van fordítva.
-Aha persze.. Inkább kinéztem az ablakon. Komolyan elgondolkodtam. MIVAN HA MEGCSALTA ANYÁT??

Sziasztok. Igen új rész. Kicsit hosszabb lett mint eredetileg terveztem de azért remélem tetszik. Kommentbe kritikát elfogadok :)