A díjugrató✓

10.rész-Bizalom

-Jó reggelt Emma. - köszönt anya.
-Neked is.
-Ma jön egy új fiú lovagolni. Éjfélen fog. Oké?
-Jó..
-Na most menj reggelizni. Ott van az asztalon. Miután megetttem a reggelim kimentem a lovakhoz. Mindenkit megetettem. Főnix kivételével kivittem az összes lovat a karámba.

Amilyen gyorsan csak tudtam felnyergeltem. Kivezettem a pályára majd felültem. Kellő bemelegítés után felállítottam egy kisebb akadályt. Főnix mint mindig magabiztosan ugratott. Az edzés végére elfáradtam. Lenyergeltem majd bevezették a boxába a lovam.
-Hello. Te lennél Emma? - kérdezte egy kb velem egykorú srác.
-Szia. Igen.
-Melyik lovon fogok ülni?
-Kint van a karámban. Látod azt a fekete lovat? A neve Éjfél. Tessék itt a kötőféke és a vezetőszára hozd be. Elég gyors volt. Időközben megtudtam hogy a neve Beni. Segítettem neki felnyergelni majd kimentünk a hátsó homokos pályára. Feldobtam a nyeregbe.

Elég ügyes az nem kérdés.
-Ugratsz?.
-Aha. Állítottam egy kisebb akadályt neki amit könnyen átvitt. Aztán emeltem rajt.
-Oké. Ez 50 cm. Ezt is átvitte.
-Rendben. Mára ennyi volt az edzés. Miután lenyergeltük bevezette a boxba én addig kivittem Főnixet a karámba. Szélport és Echot behoztam.
-Segítesz?
-Miben?
-Lekell dolgoznom őket.
-Aha. - mosolygott. Miután ismét feldobtam a nyeregbe és én is felszálltam elindultunk. Rengeteg mindent megtudtam róla. De arra nem számítottam hogy régi sebeket fog feltárni.
-Na és apukád mit dolgozik? Elfordítottam a fejem. Nem akartam hogy lássa könnyezek.
-Bocs ne haragudj nem tudtam. Válaszkép csak megráztam a fejem és vágtába indítottam Szélport. Annyira élveztem a vágtát hogy a 2 kezem kitettem oldalra. Nem sokkal később kiértünk a fő úthoz. Megsimogattam Echo nyakát, majd vissza fordítottam. Beni épp akkor ért oda hozzánk.
-Bocs. Nem tudtam.
-Nem gond de nem szívesen beszélek róla. -mondtam neki. Ő megértően bólintott. Óvatosan a vállamra tette a kezét.
-Tudod nekem sem volt könnyű gyerek korom. Apám folyamatosan verte anyámat. Na meg engem. De egyszer megelégeltük és amíg ő a kocsmában volt elszöktünk.
-Ezt miért mondtad el nekem?
-Hát... Magam sem tudom. Úgy érzem bizhazok benned.
-Az én apám sem egy egyszerű eset. Ellopta a lovaink. Majd nagy nehezen visszaszereztem őket.
-Wow. Biztos nagy bátorság kelett ehez.
-Hát mondhatjuk hogy igen. Éjfél volt akkor csak nekem. Ő nem adta fel. Valószínűleg ha nem lett volna most nem lovagolnánk itt.
-Sajnálom.
-Ugyan nem kell. Már nem számít. Csak.. Félek hogy mi lesz ha kiszabadul a börtönből. Na meg... Így is kell látogatnom. - fintorogtam.
-Szerintem nem mer majd semmit csinálni.
-Ugyan.. Nem ismered te az apám.. - legyintettem. Az út hátralevő részét némán tettük meg. Mikor haza értünk lenyergeltük a lovakat. Bevittem a nyergesbe a felszereléseket a lovakat pedig a boxba majd felültem az egyik széna bálára. Beni mellém ült. Kezét rátette az enyémre. A szívem hirtelen vadul kezdett kalapálni. Az arca vészesen közelített az enyémhez. OMG.. MEGAKAR CSÓKOLNI!!

Sziasztok. Remélem tetszett ez a rész. Holnap illetve holnap után ne várjatok részt mert akkor a másik könyvemben lesz. Viszont erről a részről még annyit hogy szeretnétek ha lenne benne egy romantikus szál? Ne gondoljatok semmi +18 - asra. Hanem pl Emma és Beni összejönnek meg ilyenek. Komiba várom a válaszok. :)