A társaságunk lassan szedelőzködni kezd, a többi utas pedig már beállt a sorba, hogy minél hamarabb feljusson a gépre és elfoglalja a helyét.
- Felkészültetek?- néz ránk vigyorogva Rick.
- Még jó!- mondom határozottan, de nem vagyok biztos benne hogy tényleg így érzek.
- Ja, asszem- von vállat Holly kevesebb izgatottsággal.
- Persze. Hoztam magammal sok könyvet, szóval egyértelműen fel vagyok készülve- jegyzi meg Mateo is, mire mindenki rezzenéstelen arcal bámul rá- Most mi van? Ne mondjátok, hogy ti egy könyvet se hoztatok magatokkal!- néz ránk amolyan "ne csináljátok már" arckifejezéssel.
Mindenki megrázza a fejét és inkább beáll a sor végére.
Miközbe lassan haladunk az emberekkel, nyugtatóan a francia barátom vállára teszem a kezem.
- Én hoztam magammal egy könyvet.
- Nem csalódtam benned Rose!- mondja mosolyogva.
- Szóóval, Matthias és Rosaline?- lép hozzánk Holly hirtelen.
- Igazából én Mateo vagyok. Csak Sophia szeret szórakozni az emberek neveivel,asszem.
Épp ő kerül sorra, hogy felmutassa az útlevelét. A nő, aki az ellenőrzést végzi már harmadjára néz a képre, majd Sophira. Valami nem tetszik neki.
- Mi van már? Csak képzelje el a fejem pattanások nélkül. Tudja, akkor még nagyba pubertáltam- magyarázza Sophia.
A nő inkább felvont szemöldökkel visszaadja neki az iratait és tovább engedi.
Miután mindenki sikeresen átesett az ellenőrzésen, társaságunk feldobódva igyekeszik végig a folyosón, a gépezet csalogató ajtaja felé.
A telefonomat nyomkodva írom meg az utolsó üzeneteket Amyéknek, amikor Carter mellém lép.
- Amúgy rajtad nem is áll olyan szörnyen a frufru- jegyzi meg egyszerűen és már be is lép a repülőbe, mire egy mosollyal a fejemen utánasietek.
- Jó, te meg igazából nem is tűnsz olyan öregnek.
- Persze hogy nem. Egy jóképű fiatalember vagyok.
- Hé, bárki is ül a harmadik sor huszadik ülésein, enyém az ablak melletti!- szól fennhangon Sophia.
- Jaj ne... valaki cserélne velem helyet?- szörnyed el Mateo, mikor tudatosul benne, hogy ki mellett kell üljön.
- Nekem is oda szól a jegyem. Ülhetek középen- mondja Holly is miközbe felpakolja a táskáját.
- Hát, akkor ezek szerint mi vagyunk a 19-dik üléseken- nézek a fiúkra.
- Enyém az ablak melletti- vágja be magát Rick a belső ülésre.
Végül Carter kerül középre, én pedig szélre.
Lassan mindenki elhelyezkedik, a légiutaskísérők pedig elkezdenek járkálni az ülések között, amikor egy szőke hajú, fiatal nő esik be az ajtón, az utolsó pillanatba.
- Bocsánat, bocsánat, köszi hogy megvártak, indulhatunk- liheg és megveregeti az egyik stewardess vállát, majd elkezd masírozni a sorok között- Hol vannak a gyerekeim?- kérdezi fennhangon nyújtogatva a nyakát- Akik nyereményutazásra mennek, jelentkezzenek már!- folytatja.
- Öö...- nézek Carterre.
- Hát, ezek szerint ő lenne a kísérőnk- hallom Mateo hangját a hátam mögül.
- Olyanunk is van?- kérdezi Holly.
- Csak én olvastam el a részleteket is a levélbe? Felfogadtak valakit, hogy könnyebben boldoguljunk majd New Yorkba- válaszol a francia.
आप पढ़ रहे हैं
Hatan New York ellen
किशोर उपन्यासEgy történet hat tehetséges fiatalról akik megnyerik az egy hónapos nyári utazást New Yorkba. Három fiú és három lány akik még csak nem is ismerik egymást, neki vágnak egy felejthetetlen utazásnak.
