6.rész - "Ne hívj Taehyungnak!"

318 30 2
                                    

- Choi és Taehyung, maguk mégis mit művelnek?
- Semmit.
Erre mindenki elkezdett "u"-zni, mint a kisgyerekek ha hallanak valami félreérthetőt.
- A semmit is azonnal fejezzék be! Órát szeretnék tartani.
- Rendben, Mrs.Park.
- Te idióta, ne fogdossál már!
- Én nem is fogdoslak! Én csak megvizsgállak.
- Hát te nagyon hülye vad barom vagy, Kim Taehyung!
- Ezt eddig is tudtam, szivi!
Én erre csak meg forgattam a szemem és figyeltem az óra további részében.

Szünetben épp indultam volna az igazgatói irodába a dolgomra, ha valaki nem zavar meg. Most kivételesen Jungkook volt. Úristen, mit akar tőlem?
- Szia Choi!
- Szia Jungkook, mit szeretnél?
- Nagyon sajnálom a tegnapit! Bunkó voltam, hogy ott hagytalak és szeretnélek kiengesztelni. Szóval...péneteken eljössz velem és a haverjaimmal egy étterembe?
- P-persze.
- Remek. Majd megyek érted délután 6 körül.
- Oké.
- Nagyon örülök, hogy tudsz jönni!
- Haha, én is!
Fel nevetett és mosolyogva elment. Örömömben felsikítottam, mint egy kislány amikor cukrot kap.

- Mr. Kang, ez így jó lesz?
- Igen. Tedd le az asztalomra és mehetsz is!
- Rendben.
- Köszönöm, hogy ilyen sokáig itt maradtál!
- Igazán nincs mit, örömmel tettem!
Elköszöntem az igazgatótól és haza felé vettem az irányt. Már kezdett sötétedni ami miatt egy kis félelem lepte el lényem.
Kezdtem úgy érezni mintha valaki követne vagy figyelne de biztos csak a félelem beszélt belőlem.
Egyszer csak valaki lefogta a számat. Sikítani próbáltam de nem tudtam. Nagyon féltem, de egy nagyon ismerős nevetésre lettem figyelmes.
- Mit röhögsz, te idióta?
- Azon, hogy mennyire megijedtél!
- Haha. Nagyon vicces, tényleg. Mit keresel egyébként itt?
- Megvártalak.
- Minek várták eddig?
- Nem tudtam mi van veled és aggódtam.
- Ez kedves de nem kellett volna. Az igazgatóiba intéztem a dolgaim.
- Gondoltam ezért vártalak meg!
Mióta ilyen figyelmes és kedves ez az idióta?
- Na induljunk, gondolom otthon már várnak.
- Igen, biztos.

Csak csöndben sétáltunk egymás mellett. Már azon voltam, hogy megtöröm a csöndet, de Taehyung megelőzött.
- Hallom pénteken jössz velünk enni...
- Veletek?
- Igen. Jungkook elhívott, nem?
- De igen. Szóval te is ott leszel.
- Jah. De meg is érkeztünk.
- Igaz. Köszönöm, hogy hazakisértél, Taehyung.
- Nincs mit, de ne hívj így!
- Micsoda?
- Ne hívj Taehyungnak! Az olyan hivatalos.
- Akkor, hogy hívjalak?
- Tae. Mondjuk.
- Jól van. Akkor jó éjszakát, Tae.
- Jó éjt, Choi.
Intett és elment. Az ablakból néztem távolodó alakját.
Mi van velem?

As I told you • taehyung ff.Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang