Szabad versek (Kezdő)

Én

Figyelem magam, és elborzadom
Ki ez a megkeseredett ember?
Én lennék?
Sírnom kell, ha visszagondolok a tervre
Melynek kudarca lettem én
Figyelek csendben
Semmi mosoly, semmi poén
Egyedül félek
Mert nem látom a reményt
Ez lettem én?
Egy elcseszett bajnok?
Szerelmet nem találok
Mert nem érdemlek többet, annál a szennynél, ami vagyok
Úgyhogy lehalkítom magam
Bezárva tartom a szívem
Hogy ne lássák, milyen kicsi maradt belőle
Ki lett ez az ember, kit mindenhol lenéznek?
Hova tűnt  a lány, ki még szeretni is mert?
Nem értem
Hogy csúszhattam le ennyire az útról?
Hogy fájhat ennyire minden pillanat és szó?
Lenézem magam, a szemedben látom, és ezt nem akarom
Úgyhogy maradok egy lehalkított, lezárt rádió
A bolhapiacon