Holiday (Green Day fanfiction)

2

Elképesztően fájt a hátam, mivel alvás közben sikeresen legurultam az ágyról, így a földön töltöttem az éjszaka további részét. Felszedtem a padlóról takarómat, s azt szépen visszaterítettem az ágyamra. Megnéztem telefonomon az időt; délelőtt 10 óra van. Remek, sikerült összesen 6 órát aludnom. Lele még békésen aludt, így hagytam, hadd pihenje ki a tegnapot. Halkan a gardróbhoz osontam, hogy kivehessem aznapi öltözékem, mely egy piros, tapadós felsőt, amin apró lámák sorakoznak egymás után, valamint a szokásos fekete farmer magasított derekú rövidnadrágotomat takarja. Kivettem kisméretű, ám annál édesebb neszeszertáskámat, majd úticélként a fürdőszobát céloztam meg. Először kezdtem a fogmosással, majd kusza hajszálaimat helyükre terelgettem. Végezetül egy kis szempillaspirá.. oh. Ne.
Megint megtörtént. - gondoltam magamban. - Reggeli előtt mostam fogat. Csak én lehetek ilyen szerencsétlen..
Egy sóhajjal otthagytam az ügyet, s mindent szépen elpakolgattam. Kicsi rózsamintákkal futtatott pénztárcám kezembe vettem, és elindultam le a szálloda büféjéhez.
Remegő kezekkel nyomtam meg a lift ajtaját, mert az éhség már összeroppantott. Amint leértem a földszintre, rögtön a reggelik felirat felé vettem az irányt. A péksütemények illata bejárta az egész szállodát. Fejemet jobbra biccentve láttam, hogy Tré már ébren van, és egy erős feketekávét iszik. Mosolyogva integettem neki, ő ugyanígy vissza nekem.

- Mivel szolgálhatok önnek, kisasszony? - kérdezte udvariasan a büfés.

Szemem már szinte kopogott az éhségtől, mely végigbaktatott a kínálaton. Végül egy vaníliás fánkon akadtam meg.

- Azt szeretném, - böktem rá - valamint egy zöld teát.

- Foglaljon helyet, egy pillanat múlva felszolgálom.

- Leülhetek, Tré? - kérdeztem a kék hajú Teddy macitól.

- Persze. - bólint, de látszott a mindig életvidám srácon, hogy nagyon fáradt, amit természetesen meg is értek, hiszen hatalmas bulitcsaptak tegnap.

A pincér meghozta a reggelimet, amit komótosan elkezdtem fogyasztani. Tré ugyanígy tesz a kávéjával, és karikás szemekkel mereng a távolba. Azt hiszem, nem sokat aludhatott.

- Lena, - szólított meg Tré - nagy gond lenne, ha vissza mennék aludni?

- Dehogy, látszik, hogy fáradt vagy. Menj nyugodtan. - válaszoltam neki fáradt mosollyal az arcomon, majd miután elment még üldögéltem kicsit az asztalnál.
Úgy döntöttem, hogy előveszem telefonomat, és mivel már 2 napja semmilyen közösségi oldalra nem dugtam fel az orrom, megkukkantom a facem és az instán. A facebookon nagyon sok poszt fogadott a Green Day koncertről.
Lecsekkoltam a fiúk instáját, ők is raktak fel jobbnál jobb képeket.
A fejem hirtelen hasogatni kezdett, így telefonom zsebrevágtam, majd felmentem a lifttel. Végig mentem a folyosón, és Billie szobáján kukucsgáltam, hátha ébren vannak-e. Ekkor kinyílt az ajtó. Lebuktam.
Szerencsére csak a sofőrjük volt, aki kedvesen fogadott.

- Szia Lena, - köszönt elég közvetlenül - a srácok még alszanak, Tré most jött vissza,  Billie meg Mike szerintem hamarosan felkel.

- Szia, - köszöntem vissza én is, bár nem tudom a nevét - értem, köszi, hogy szóltál.

- Nincsmit. - ezzel elővette a kocsikulcsát, és lebaktatott a lépcsőn.

Tehetetlenségemben leültem csövezni az ajtónk elé. Nem akartam felkelteni Lelét de az idő rohamosan telt. 11 órából dél lett, abból 1 óra. Fél kettőkor már meguntam az ücsörgést, így úgy döntöttem bemegyek a szobánkba.
Meglepetésemre Lele felöltözve ült az ágyon, kávét szürcsölgetve.

- Mióta vagy fent? - kérdeztem tőle egyben dühösen, egyben meglepődötten is.

- Hát, körülbelül 11 óta.. mert? - kérdez vissza ijedten.

- Dobhattál volna egy üzit, mert ezért nem jöttem be a szobába. - arcom a tenyerembe temettem, majd a szobában kínos csend kezdett eluralkodni.

Előkotorásztam a fülesem, lefeküdtem az ágyra, és elkezdtem zenéthallgatni. Észre sem vettem, hogy elrepült az idő; arra eszméltem fel, hogy valaki oldalról bökdös. Félálomból ébresztettek, így a szemem alatti karikák kidülledtek. Balra tekintettem, és megláttam a tettest.

- Aludtál? - kérdezte lágy hangon Billie.

- Csak félig. - nyújtóztam el. - Hány óra van?

- 10 perc múlva este 7, - válaszolt BJ. - ettél ma valamit reggelin kívül? - kérdezte aggódóan.
Én csak egy apró fejrázással válaszoltam, majd megfogta a kezem és felsegített az ágyamból.

- Mikeval felderítettük tegnap hajnalban még a terepet, a sarkon van egy gyorsétterem, - szólt hozzám Billie - ha van kedved elmehetnénk kajálni.

- Benne vagyok. Mike.. tényleg, ő hol van? És Lele? - kérdeztem meglepődve.

- Elmentek sétálni.

Felvettem magasított talpú fekete-piros kockás cipőmet, és elindultunk a lépcsőn. Egymás mellett, lassan andalogtunk, és kellemes csend töltötte ki a teret. Kint igen sokat beszélgettünk, teljesen megismertük egymást. Tényleg olyan mint akinek addig képzeltem. Egy szeretetteljes, figyelmes csávó, akinek a humorérzéke is teljesen helyén van. A zöld szemeiben elvesztem, mint egy sűrű erdőben.
Végül egy gyrost vettünk pitában, azzal indultunk vissza a szállodába. Mikor az udvarba értünk, leültünk a hintaágyra.

- Úgy érzem magam, mint egy hulla. - jelentettem ki a távolba meredve. -

- Nem csak te - válaszolt ugyanígy.

Mike és Lele épp arra járt. Nagyon jól szórakoztak egymással, öröm volt rájuk nézni. Végül odajöttek hozzánk, és elkezdtünk mindenféle sületlenségekről beszélni. Eközben elcsórtam Billie pulcsiját, mivel kezdett hűvösödni, de láttam rajta, hogy most meg ő fázik, így valami módon ketten magunkra terítettük a ruhadarabot, egymáshoz bújtunk, és úgy folytattuk tovább a cseverészést.

- Nem kéne bemennünk? - kérdezte Lele. - Kezd tényleg hűvös lenni.

Az ötletet mindenki támogatta, így felmentünk a harmadikra, még pedig a mi lakosztályunkba. Billievel a lépcsőn még mindig összebújva haladtunk, bár már nem volt hideg. Bőrének meleg érintése szédítő volt.
Leültünk a kanapéra, majd Billie meg Mike elment piáért. Mi Lelével csak néztük egymást, egyikünknek sem szaladt szó torkára.

- Azta! - kiáltott Mike. - Ugye, azt tudjátok, hogy egy komplett bár van a hűtőszekrényetekben?

Felpattantunk a kanapéról, és rohantunk segíteni. Megragadtam 2 borosüveget, és 1 vodkát, majd elkezdtem a nappali kisasztalára felsorakoztatni őket. Ezt tette Lele, Mike is, majd megjött Billie a másik szobából. Onnan is egy csomó érkezett. A nappali bútorait egy körbe helyeztük, hogy mindenki lássa egymást. Újra beszélgettünk, és hozzá most már elkezdtünk kicsit inni is. Hogy mit is ittam? Hát.. fogalmam sincs, valami löttyöt kevert nekem Mike. Egyet tudok biztosan; eléggé kiütött, mivel szédültem, hányingerem volt. Emlékfoszlányok maradtak csak meg, még pedig az, hogy BJ gyengéden a hátamat ütögeti, én pedig a wc felé hajolok. A következő emlékem, hogy hajnali egykor felkeltem. Billie ott guggolt mellettem, és a hajamat simogatta. Ezután kézenfogva kimentünk vissza Mikehez és Leléhez, és lehuppantunk a kanapéra. Jobban fel tudtam oldódni, mert még mindig kicsit be voltam csiccsentve, de nem is szédültem már. Hajnali kettőre mindenki lecsendesült, épp készültünk elmenni aludni, amikor Tré Cool felpörögve bebalettozott a lakosztályba.

- Pedig ő még nem is ivott. - szólalt meg Billie, és ezen mindenki röhögni kezdett, hisz részegen ez is vicces volt.

- Haha, - válaszolt Tré - ne punnyadjatok már! Ébredjetek! Tré, a laza felkelt! Ezt az éjszakát nem vesztegethetjük el csak úgy, ahogyan egyet sem!

- Na és mégis mit akarsz hajnali kettőkor csinálni, Tré Cool? - nyögte ki Mike.

- Hmm.. Felelsz vagy merszezzünk! - válaszolt lelkesen Tré.

♡♡♡♡♡♡

Sziasztok! Mi a véleményetek?😇 Most egy ideig nem lesz rész, (törődj bele te is Lili😂💚) mivel egy csomó programom lesz az elkövetkező 2-3 hétben. Éjszaka fent maradok néha írni, de ekkor már nemm nagyon fog az agyam, de próbálom kihozni a maximumot.
Green Dayes szép hetet, hónapot mindenkinek!🌳