♥9♥

292 20 2
                                    

-Na gyere együnk inkább!-nyúlt a palacsintákkal teli tányér után,majd helyet foglaltuk az asztalnál.

Az egész reggeli alatt szinte semmit sem ettem.Egész végig azt figyeltem,ahogyan Liam falatozik velem szemben.Ahogyan kezén az izmok megfeszülnek,miközben dús ajkaihoz emeli a palacsintát.

"Kivéve Liam kezéből a hideg colat az asztalra tettem azt,majd kecses mozdulatokkal ölébe ültem."

"Kuncogtam egyet meglepődött arcán,majd megcsókoltam őt."

"Először nem viszonozta,de pár másodperc múlva ő is visszacsókolt."

"-Úristen nem,ezt nem lehet!-tolt el hirtelen magától.

-Miről beszélsz Liam?-húztam végig mutatóujjam duzzadt ajkain.

-Gyere,inkább felviszlek a szobába.-ragadta meg kezem,és az emelet felé kezdett húzni.Mikor felértünk a szobába gyors becsuktam mögötte az ajtót,és a falhoz löktem.Már majdnem megint ajkaim az övéinek nyomtam,mikor ismét eltolt magától."

"-Gyere inkább lefektetlek.-vett fel vállára,majd az ágy felé vitt.

-Na az tök jó,én is pont erre gondoltam.-kezdtem masszírozni vállait.

-Nem úgy.-rázta meg fejét,és az ágyra dobott.Lehúzta rövidnadrágom,majd pólóm is levetve rólam félredobta a ruhadarabokat,és betakargatott.Leoltotta az éjjeli lámpát,és lassan felkelt az ágyról,de mielőtt elindulhatott volna gyors visszarántottam.

-Gyere vissza.-löktem le az ágyra,és gyors ágyékára ültem.Végigsimítottam hasán fel mellkasáig,de ott hirtelen elkapta csuklóim.-Ohh Liam,miért nem akarsz kicsit rosszalkodni?-döntöttem kicsit oldalra fejem.

-Amy te részeg vagy,nem fogom ezt kihasználni!-Fektetett maga mellé,majd ismét betakart."

Folyamatosan ugrottak be az emlékek a tegnap estéről,és elszégyelltem magam.Jézusom,hogy tudtam magam ennyire lejáratni?!

-Most...felmegyek!-Toltam hátra a széket,majd kettesével kapkodva a lépcsőfokokat becsuktam mögöttem az ajtót,és lecsúszva a padlóra döntöttem fejem térdemnek. Nem hiszem el,hogy ezt csináltam! És ma sem szólt semmit evvel kapcsolatban,ezért valószínűleg nem bánta meg. Végül is...nem tettünk semmi olyat,amit meg lehetne bánni. Legalább is remélem!

Már egy ideje itt ülhettem,és itattam az egereket,mikor halk kopogást hallottam. Gyorsan felálltam az ajtóból,nehogy véletlenül kinyissa.
-Amy! Gyere cica,hazaviszlek!-Hallottam a hangján,hogy mosolyog,viszont én most nem tartottam valami viccesnek ezt a megszólítást. Ez csak a tegnap estét juttatta eszembe. Egyáltalán miért hív így még mindig,ha csak fogadásból volt velem?
-Egy...egy pillanat!-Kiabáltam,de a végén elcsuklott a hangom.Hamarosan nyílt az ajtó,és Liam lépett be rajta.Voltam olyan ügyes,hogy nem zártam be.Még mindig mosolygott,de mikor meglátta,hogy könnyezek,arca azonnal elkomorult.

-Mi a baj? Valami rosszat tettem?-Nem tudtam válaszolni,csak meredten bámultam gyönyörű szemeibe,és remegtem. Nem azért,mert féltem,ennek az érzésnek köze sem volt a félelemhez...ez a megalázottság,és a megbánás keveréke volt. Ahogy újra és újra végiggondoltam az eseményeket,rá kellett jönnöm,hogy Liam egyáltalán nem ártott nekem. Még akkor sem,amikor csak fogadásból volt velem. 

Lassan kezdett el felém lépkedni. Mintha félne valamitől. Mintha félne attól,hogy újra összetörök,és végleg megharagszom rá.

-E...eszembe jutott a te...tegnap este!-Jegyeztem meg halkan,majd lehajtottam a fejem.

-Amy! Hidd el,semmi nem történt! Emiatt ne sírj!-Pár lépéssel előttem termett,és kezeit arcomra rakta. Ujjai lágyan simították végig orcám,ahogy letörölte könnyeim.

-Én...én sajnálom Liam!-Ingattam a fejem,majd zokogásban törtem ki. Lassan leültem az ágyra. Lehajtottam a fejem,és a szemem törölgettem. Tiszta bolond vagyok,hogy itt sírok neki,mikor lehet,hogy ő már semmit sem akar tőlem. Lehet,hogy már megunta a várakozást,és talált magának valaki mást...

-Mégis mit sajnálsz,Amy? -Ül le mellém,majd a hátam kezdi el simogatni.

-A...azt,hogy...hogy tegnap olyant csináltam.Azt,hogy nem akartam beszélni veled.Azt,hogy Lukekal laktam.Azt,hogy eljöttem,és otthagytalak.Mindent sajnálok,Liam! Jobb lett volna,ha nem is találkozunk,és akkor nem nehezítettem volna meg az életed!-Sírtam,majd felpattantam az ágyról,és az ajtóhoz siettem.-Remélem még találkozunk,Liam...



Uuuu,végre kész ez a rész is!*-* Na,milyen lett? Várom a komikat!♥

FOR3V3R (L.P.)Where stories live. Discover now