Cont(r)act /Larry Stylinson~Befejezett/

9(+18)

Sziasztok!:D Sajnálom, hogy egy kicsit megcsúsztam a résszel, nagyon sok dolgom volt tegnap. Kárpótlásul ha szeretnétek, kirakhatom a következő részt is. Írjátok meg komiba, ha van rá igény!:) Jó olvasást!❤

~Niall~

-Szóval te nem vagy egy "mocskos buzi"?!-szűrte vészjóslóan a fogai közt. -Akkor nézz a gatyádra!

Lenéztem és elakadt a lélegzetem. A nadrágom már észrevehetően szűkebb volt, mint amikor beléptem. Ez képtelenség...ez-ez...nem.... Én a lányokat szeretem!! Fel se tudtam nagyon fogni a dolgot, de már Zayn hirtelen térdre nyomott.

-Akkor ezt a "mocskos buzit" kell most leszopnod!-mutatott idézőjeleket és már nyúlt az övéhez.

-Ne Zayn, kérlek ne!-sikoltoztam kétségbeesetten. -Én-én nem úgy gondoltam!

-Jah...persze...-horkantott fel idegesen. Ujjait nadrágja derekába akasztotta és alsójával együtt rántotta le magáról.

-Zayn...kérlek ne!-könyörögtem elcsukló hangon patakokba kezdtek folyni a könnyeim.

-Sajnos mivel nem tudtad azt az okos kis szádat befogni, kénytelen vagyok én...-kacsintott rám.

Ismét megragadta szőke tincseim és még az előzőnél is erősebben meghúzta. Hangosan felkiáltottam, bár nem szabadott volna... Zayn nem finomkodott, közelebb húzta a fejem az öléhez és majdnem egész hosszát a számba nyomta és egészen a torkomig leerőltette magát. Ekkor fuldokolni kezdtem, de nem foglalkozott velem, csak a hajamnál fogva mozgatni kezdte a fejem.

Először csak hangosan szuszogott, majd szépen lassan kezdett átmenni nyögésekbe. folyamatosan zokogtam és igyekeztem megtölteni a tüdőm oxigénnel, az alatt a pár másodperc alatt, míg kijjebb húzódott. Egyre gyorsabban mozgatta a fejem és egyre nagyobbakat nyögött. Éreztem, ha így folytatja rögtön elélvez a számba.

-Jézusom...baszdmeg Szöszi!-kiáltott fel és teljes erejéből a hajamba markolt és tépte. Hirtelen kihúzódott számból, mire levegő után kapkodva csuklottam össze, hogy végre megteljen vele a tüdőm. Zayn elengedte a hajam és letérdelt elém.

-Hogy ízlett a mocskos buzikád?!-röhögött a szemembe.

Fejem lehajtottam és még jobban sírni kezdem, ha ez még lehetséges. Annyira borzasztó volt, ahogy teljesen kiszolgáltatottan és megalázottan ültem előtte...

-Na mi van Szöszi?! Már nem olyan fene nagy a szád?! Előre hajolt és lenyalta a számról még ottmaradt nedvét. -Csak tudod...ez még semmi amit most kaptál...eztán jön még csak a java!-harapdálta ajkaim.

A rémület villámcsapásként sújtott le rám. Nem, nem akarom!!! A maradék tartásom is feladva,  kezdtem könyörögni;

-Zayn! Könyörgöm ne! Kérlek Zayn! Ne tedd!-esdekeltem, de a fekete ördög csak jót nevetett kétségbeesett sírásomon.

Nem tudtam más lehetőséget. Muszáj kimondanom...ez az utolsó reményem...

-Zayn kérlek! Én-én...még soha...soha senkivel nem voltam...

Lehajtottam a fejem mert képtelen voltam a szemébe nézni, de ő csak harsányan felnevetett.

-Szerinted Szöszi ez hol érdekel engem?!-röhögött tovább majd éreztem, hogy a pólóm nyakánál elkap és felránt. Az ágyra hajított és mielőtt bármit tehettem volna, rám feküdt és nagy testével leszorított. Egyik kezével két csuklóm szorította fejem fölé, miközben csípőmre ült.