Csak várj meg (átírás alatt)

4.rész

Adam Scott

Ő lesz a párom.

Ő lesz a párom.
Biztos, hogy Ő lesz a párom!
- Adam, nyugi.- legyezget az arcom előtt Ax, miközben a tesiöltözők elé kirakott beosztás felé tartottunk.
- Oké, bocs!- pillantok fel barátomra, ez által szem elől tévesztve az eddig oly érdekesnek tartott padlót.
Egy másodpercel később a kis vörös száguld el mellettünk. Mint a villám úgy cikázik tova a diákok között, de még így is feltűnik, hogy a szeme tiszta könny.
- Ennek szerinted mi a baja?- fordul utána Ax.
- Nem tom.- vonom meg a vállam.
Végre leérünk a táblához, ami előtt már hatalmasra nőtt a diáktömeg. Vannak akik azért nézik, mert rajta vannak, és vannak akik csak úgy kiváncsiságból szemlélik a beosztást.
- Adaaam!!!- vágódik mellém az egyik liba.
- Te-mégis-ki-vagy?!- pillantok le rá.
Látom, hogy egy picit lefagy, de aztán zavartalanul folytatja a dörgölőzést.
- Liza Mevver, én leszek a pároood!- mondja szinte sikítva.
- HOGY MI?- lököm félre, miközben a listához furakodom.
A szívem kihagy egy ütemet mikor meglátom a nevem:

Adam Scott-Liza Mevver

Tovább húzom az ujjam és kettővel alattam meglátom az Ő nevét:

William Oban-Mary Sinnan

- Na?- lép hozzám Ax.
- Semmi.- és ujjammal Mary nevére bökök.
- Ch.- rázza a fejét haverom.- Szívás.
- Ja.- szinte mar a féltékenység.
- Ohoho! Figyeld!- mutat Ax a saját nevére.

Axel Piel-Helena Kigen

- Legalább neked összejött.- nevetek kínosan.
- Oho! Nehogy mán' bedepizz itt nekem! Gondolj bele milyen rusnyaságot is kaphattál volna. Még mindíg jobban jártál...- próbál lelket önteni belém a barátom, amikor félbeszakítja egy mentő hangja.
Két mentős rohan be az épületne, miközben egy hordágyat cipelnek. Mögöttük Julett szedi a lábát, és mostmár tisztábban ki lehet venni, hogy sír, sőt egyenesen zokog. A vöröske ball oldalán, pedig egy ötvenes férfi lépdel sietősen, és hol a mentősökhöz-, hol a füléhez tartott telefonba beszél.
A csoport elvonul arrafelé, amerről Göndörke rohant az imént.
Mindenki lesokkolódva áll, de egy percel később megszűnik a csönd és folytatódik tovább a nyüzsgés.
- Ez mi volt?- fordul felém Ax.
- Nem tudom, de rossz érzésem van. Lehet, hogy meg kéne néznünk, hogy mi történt...- és a folyosóra szegezem a tekintetem.
- Szerintem nem lenne jó ötlet. Csak útban lennénk. Ha a mentő is itt van, akkor valami komoly történt.
- De, ha Mary...
- Adam!- mutat barátom a folyosóra.
- He? Mi t...- a lélegzetem is eláll.
Visszaértek és Maryt viszik a hordágyon. Az arca sápadt és valószínüleg eszméletlen is. Ki furakodom a tömegből, még azt a libát fel is lököm, de nem érdekel.
Mi történt Maryval?
Ekkor suhanna el elöttem Julett, de a karja után kapok és visszarántom.
- Mit csinálsz?!- lendül azonnal támadásba, de most nem olyan energikus, mint máskor.
- Mi van vele?- biccentek a hordágy felé.
- Rosszul lett a mosdóban és elájult.
- Biztos?- biztos, hogy hazudik, vagy csak nem a teljes igazságot monja.
- Igen! Engedj el!- és kirántja a karját szorításomból.

Két nap.
Két nap telt el az óta.
Mary rosszul lett és elájult a mosdóban. Még megfigyelik a kórházban, ezenkívül pihennie kell. Ezért csak a bálra jön el.
De legalább nem táncol senkivelsem.
Tudom, hogy önző dolog, de nem engedem,hogy bárki másé legyen!
Viszont szinte biztos vagyok benne,hogy nem mondták el az igazat. Egy szimpla ájulás miatt, nem hiányozhat ennyit.
- Édes!- ez nem igaz, már megint ez a csaj!
És mi az, hogy édes?! Még a nevét sem tudom!
- Hm?- pillantok le rá úgy, mintha csak szivességet tennék.
- Nem Hm, hanem Liza. Liza Mevver!- sipítja sértődötten.- Nem igaz, hogy két nap alatt nem tudtad megjegyezni a partnered nevét!
Ja, igaz is. Két napja próbáljuk azt a fránya táncot.
- Aham.- bolintok olyan pontnemérdekelhogykivagyésmitcsinálsz stílusban, de azután hirtelen beugrik valami...- Van egy tollad?
- Persze!- és a kezembe nyom egy rózsaszín szőrös bevonatú izét.
- Tollat kértem.- adom vissza neki a plüssizéjét, és előveszek egy szimpla fekete golyóstollat, mivel kékem nincs, (a tanárok nagy bánatára).
- Várj, ne mozogj.- és eztel nekilátok, hogy megkönnyítsem a dolgom.
- Hé! Mi a fenét csinálsz?!
- Kész!- pont befejeztem, mielőtt elrántotta volna a fejét.
- Ez mi?- szinte kiesik a kistükre a kezéből annyira remeg.
Várjunk! Honnan van kistükre!!
- A neved. Fel írtam, hogy el ne felejtsem.- vonom meg a vállam.
- Azonnal szedd le- kezd el sikítva ugrálni egyhelyben.
- Nem.- mondom, miközben fura atrakcióját szemlélem.- Amúgy most mit is csinálsz pontosan?
- Hát...- és meg áll, aszem' gondolkodni.
- MINDENKI A HELYÉRE! FOLYTATNÁM A PRÓBÁT!- üvölti el magát a tánctanárnő.
Mert eközben persze táncóra van. (😊)
- Akkor folytatjuk!- és ezzel fölcsendül a dallam, amit még legalább három napig kell hallgatnunk.
- Tanárnő! Lemoshatom ezt az arcomról?!- nyafizik izé...Liza!
Mázli, hogy ott virít a homloka közepén a neve.
- NEM! Visszaállsz a párodhoz. Akkor, alapállás és egy és két', és há' és négy...- kiáltja azon az idegesítő monoton hangján.
Liza pedig egy "Pf" megeresztése után belém csimpaszkodik.
Ezzel egyidőben, (szerintem szándékosan) belemereszti az ötcentis műkörmeit a karomba.
Hülye liba!