Olyan egy szerencsétlen vagyok... Drachusz kedvesen jelölt egy díjra még korábban, én meg szépen megfeledkeztem róla. Bocsánat!!! Ennek kárpótlásáért, most ez a díj, más lesz, mint a többi. Egy rövid kis sci-fi történet formájában fogom megválaszolni, amiben én leszek a főszereplő. :) Remélem tetszeni fog! Amúgy ezt is a 38-as szektorra kaptam. Hihi :P
... ... ... ... ...
Fej fájásra ébredek egy jéghideg padlón. Utolsó emlékem az, hogy lefeküdtem este aludni, aztán semmi. Hol a fenébe vagyok? Lassan kinyitom a szemem, és azt látom, hogy egy fém ládában vagyok. Neon kék fény világít körben a padlón, én meg a hátamon fekszek. Felállok, és körbe nézek. El kezdem tapogatni a falat, amikor hirtelen egy virtuális képernyő jelenik meg. Furcsán tech-es betűtípussal egy szövet olvasok el, miután megdörzsölöm a szemem.
Kedves Saishin! Az éjszaka folyamán Önt kiválasztották kísérleti alanynak. Ha reggelig vissza szeretne kerülni az ágyába, akkor szabaduljon ki a helységből, és jusson el a Vezérlő terembe. Ehhez csak a képernyőkön megjelenő kérdésekre kell válaszolnia helyesen. Sok sikert!
- Mi van?! Kísérleti alany? Elraboltak otthonról? Kik? Miért? - kiabálom a csendbe, de semmi válasz nem jön.
Komolyan, olyan érzésem van, mintha a saját kitalált történetemben lennék. Vezérlő terem, mi? Ez csak hülye átverés lesz, az tuti. Vagy álmodom. Nagyon sok hülyeséget szoktam álmodni, ez is az lehet.
Éppen, hogy ezt bemagyarázom magamnak, a képernyő megváltozik, és a következő kérdés áll rajta.
Mi a kedvenc könyved?
Tuti, hogy csak álmodom, de ez végül is nem tűnik nehéznek. Végig csinálom ezt, aztán felébredek. Ennyi...
- Több is van, de az, amit többször is olvastam, az Duncan Shelley: PAKTUM I.-II.-III. könyv trilógiája, amit thriller, horror kategóriába sorolnak, de amúgy sci-fi.
Ahogy ezt kimondom, változik a kép. Másik kérdés jelenik meg. Akkor most, jó volt a válasz?
Mi a kedvenc zenéd?
Utálom, az ilyen kérdéseket. Nincs olyan, hogy kedvenc zene. Az embereknek mindig más a kedvencük. Mit mondjak erre?
- Nekem csak kedvenc stílusom van. Az pedig a rock.
A képernyő eltűnik, erre a lámpa is leoltódik. Na szép. Itt fogok megdögleni... Pár másodpercig tart csak a sötétség, mert ekkor kinyílik egy ajtó. Rögtön kirohanok rajta, és most egy folyosón találom magam.
KAMU SEDANG MEMBACA
Díjak és más Dolgok...
AcakDíjaim megosztása, saját gondolatok ecsetelése, rajzaim, és minden más, ami a fejemből kipattan. A történeteimről mindenféle érdekesség. Hasonló egy naplóhoz vagy egy bloghoz. Jó olvasást! © Saishin0324 - Bakondi Zsófia