6. rész

26 3 3
                                    

Hogy tehette ezt velem Lily?! Utálok buliba járni.. Mindenki lenézően néz rám.. de hiába, nincs más választásom. Így hát átkutattam a szekrényem. Kivettem egy fekete koktélruhát, melynek a háta méllyen kivágott.
- Ne azt vedd fel, olyan egyhangú.
- De mit vegyek fel akkor?
Anya a szobám ajtajából nézte ahogy készülődök.

Mikor megkérdeztem, hogy elmehetek-e, ő egyből beleegyezett. Nem csoda, hisz anya mindig is nyösztetett, hogy menjek már szórakozni. Én nem az a típusú lány vagyok, aki minden hétvégén buliba jár. Jobb szeretek egyedül lenni, olvasni, vagy csak úgy a barátaimmal lógni. A lényeg, hogy nem szeretem a nagy tömeget.

8 óra van. Már teljesen elkészülve ülök a konyhában és várok Lilyre. Végül egy tapadós fehér szoknya és egy kék hátul kivágott trikó mellett döntöttem. Nem sminkeltem túl magam. Amúgy se sminkelek sokat.
~Ding-dong~ csöngetnek. Felkaptam a táskám és már nyitottam is az ajtót.
-Szia Becca. Látom már elkészültél.
-Szia Lily. Azta.. de csinos vagy. -leesett állal néztem végig barátnőmön. Mindig szép, de most még a szokásosnál is csinosabb. Ha fiú lennék, én lennék az első aki lefeküdne vele.
- Köszönöm, te is csinos vagy, de azt hittem ma estére többet adsz magadra. - akadt meg a szeme bézs színű balerina cipőmön.-Várj, hanyas a lábad?
- 37-es, miért?
Felmutatott egy táskát amiben egy cipősdoboz volt.
- Még szerencse, hogy egy a méretünk. Vedd fel ezt a cipőt és utána indulhatunk is.

Belenéztem a dobozba és egy fehér gyönyörű tűsarkú nézett vissza rám. Csak egy gond volt vele.
- Lily én nem szoktam szűrün magassarkúban lenni.
- Mostmár igen.
Nem tehettem mást, így belebújtam megkerestem az egyensúlyomat és elindultunk.

A szórakozóhely nem volt messze. Gyalog 10 perc. Befizettük a belépőt és én a legnagyobb önbizalommal a bárpulthoz léptem Lilyvel az oldalomon.
- Egy málnás koktélt kérek.- néztem a pultosra, aki hosszas bámulás után készítette el az italom.
Amíg a dolgát végezte, én Lilyt kerestem.. ugyanis eltűnt mellőlem. A hangos zenétől a fejem is elkezdett fájni. Mivel nem találtam és az italom is elfogyott, kimentem a friss levegőre. Ahogy kiértem előkaptam a táskámból egy szál cigit és rágyújtottam. Amikor 15 voltam, a születésnapomon ki akartam próbálni, azután a nap után állandóan cigiztem. Ha akartam volna, az elsőnél leállhattam volna, de nem akartam. Pár hónapig tartott csak a hóbortom. Azóta is tartok magamnál, szükség esetére, ha iszom akkor pedig mindig kell legalább egy szál.

A hátsó ajtó csapódott. Oda néztem és egy emós kinézetű gyereket láttam. Mikor rámnézett akkor már másabb volt. Nem tűnt annak, pedig feketét viselt.
- Szia.- jött közelebb.
- Szia. -szívtam bele a cigimbe.
- Egy ilyen szép lány mint te, mit keres itt kint egyedül? - jött az átlagos kérdés..
- Unatkozok bent. Kijönnem rágyújtani. -szívtam újra bele a cigarettámba.
- Hát ha van kedved, táncolhatnál velem.
Ez a mondat elgondolkodtatott. Lilyt még egy ideig szerintem nem fogom látni. Egyedül nem akarok haza menni, azt sem akarom, hogy ez a fickó kísérjen haza. Meg a barátosném út közben megígérte nekem, hogy haza jön velem és nálunk alszik! Meg amíg nem akadok a nyomára addig nem akarok unatkozni.
- Jólvan. Akkor menjünk.- szívtam egy utolsót és bementünk.

A tömeg tombolt. Mindenki jól érezte magát. Nem volt kivétel. Lilyt már láttam, amint egy sráccal táncol, vagyis hát az a fiú kicsit többet csinál, szinte a szemével falja fel partnerét...
- Amúgy, hogy hívnak? - mondta kiabálva új táncpartnerem.
- Becca, és téged?- kezdtem el táncolni vele. A fényekben látva nem volt csúnya.
- Cristofer vagyok, de csak hívj Crisnek.- hirtelen közelebb hajolt hozzám, én távolabb mentem tőle. Visszahúzott magához és átkarolta a derekamat.
- Olyan ismerős vagy.
- Sajnálom, de te nekem nem.

Nem mondott semmit, csak táncoltunk tovább. Az idő telt és én nem éreztem magam berúgva. Sőt, túl józan voltam. Két kezet kezdtem érezni a derekamon, akinek a tulajdonosa magához húzott. Hátra fordultam, Cristofert kerestem, de nem láttam. Vissza fordultam ahhoz az emberhez, aki mostmár a csípőmet ringatva táncolt velem. Nem láttam az arcát, csak azt éreztem, hogy ajkai az enyémhez tapadnak és egyre vadabbul csókol. Húsos párnácskái Jasont juttatta eszembe. Neki is vastag szája van... olyan csókolni való. Mikor elváltak ajkaink, végre felnézhettem rá. Bár ne tettem volna. Szemeim százszorosára nőttek. Nem hittem el, hogy kit látok magam előtt. Jason volt az, de hisz barátnője van, és az előbb velem smárolt... ha ezt látta volna szegény csaj.
- Miért csókoltál meg?! - vontam kérdőn kicsit idegesen.
- Mert jól esett. - egy pervez mosolyt villantott rám.
- Hát akkor baszódj meg, Jason Horan! -arcon csaptam, majd elindultam az ajtó felé. Közben a telefonomon Lily számat kerestem. Mikor kiértem egyből fel is hívtam.
- Szia. - a háttérbe hallatszódott, hogy bent van, valószínűleg táncol.
- Szia, kérlek menjünk haza.

Tudom, hogy mostanság nem voltam, de itt az új rész. Most szerintem hosszabbra sikeredett az eddigieknél. Remélem olvassa még valaki :). Véleményt kérlek írjatok, vagy nyomjatok egy csillagot! Köszönöm, hogy elolvastátok! Puszi <3

Nem várt szerelemWhere stories live. Discover now