Nem várt szerelem

8.

Reggel mikor felkeltem, egyből a számhoz kaptam. Nagyon fájt. Már megbántam hogy nem tettem akkor semmit...
Felkeltem az ágyból és bementem a fürdőbe, a tükör most se akart a barátom lenni. Táskásak voltak a szemeim, a szám bedagadt és piros lett. A fejemet forgatva jobban szemügyre vehettem a sebeim. Az egyik szemem belilult, de legalább nem dagadt be.
- Úgy nézek ki mint egy torzszülött. - mondtam a tükörnek, majd megmostam az arcom és elkezdtem készülődni.
Az órára pillantottam, még csak reggel fél hat. Utálok korán kelni, most meg a világért sem bírtam volna tovább henyélni.. Csináltam egy teát és az ablakból néztem a reggeli nyüzsgést a városban. Belegondolva, mikor még Magyaroszágon laktam akkor sokkal jobb volt. A szobámban volt egy párkány az ablaknál, ha ott ücsörögtem akkor mindig a tájat néztem, miközben a kedvenc teámat szürcsöltem.  Onnan ha kinéztem, akkor erdőt láttam, tőlünk olyan ötszáz méterre. Ismertem azt a helyet, ugyanis amikor apa lelépett, én oda menekültem. Az erdő közepén volt egy tisztás, tavasszal virágok nőttek ott. Szerettem azt a helyet, egy könyvvel a kezemben és csak hallgatni a természetet. Akkoriban anyuval nem voltunk jó viszonyban, akkor szokott rá az altatóra. Mindig ideges volt, hol miattam, hol a szélhámos apám miatt. Apámra vissza térve, amikor lelépett épp a hetedik szülinapom ünnepeltünk volna, de ő nem jött haza. Sírva rohantam anyuék szobájába és akkor találtam rá egy levélre. Nem voltam hülye, akkor már tudtam olvasni, hát elolvastam. A papíron az állt, hogy neki nem kell gyerek, ő még fiatal és szórakozni szeretne. Utóiratnak még az írta oda, hogy szeret minket... minek hazudik, ha elhagyott. Anyunak odaadtam a levelet, ő is sírni kezdett..  ekkor beszéltük meg, hogy ha befejeztem az általánost akkor elköltözünk. Rossz emlék, de ennek már 9 éve, és hamarosan 10 lesz. Október 13-án lesz egyel több éve, akkor van a születésnapom.

Na elég az emlékekből ez már a múlt, a jelennek kell élni.
Újra az órára néztem: hat óra. Úgy döntöttem, hogy csinálok reggelit. Tükörtojást készítettem  baconnel, apa kedvencét. Amerikában sokat evett ilyet, nem csoda, hisz amerikai az öreg... Anyunak a reakciójára kívácsi voltam, rég ettünk már baconos tojást.
Nem is kellett sokat várni, mind ketten a konyhába érkeztek.
- Gyertek, egyetek. Ne menjen pocsékba a munkám.- küldtem feléjük egy enyhe mosolyt.
- Jézusom.. Becca! Az arcod! Mi történt?- akadt ki anyu.
Lily ijedten nézett rám. Azt várta, hogy elmondjam, de tudtam mit fog mondani. Miért nem védted meg magad? Nagy vagy már, meg tudod védeni magad.
- Egy részeg lány megvert.- mondtam a fél igazat, Rose nem látszott részegnek.
- Te hagytad?
- Igen.
- Erős lány vagy, megvédhetted volna magad...-szünetet tartott.- Mi történt, hogy nem ütöttél vissza. Eddig amit megbeszéltünk mindig elmondtad, hogy kiálltál magad mellett.
- De anya, az a suli volt. És ez a lány más volt... ne beszéljünk erről inkább. Üljünk le enni.
Lily mellettem foglalt helyet, míg anya velem szembe. Amikor a tányérjára nézett láttam, hogy elérzékenyül.
- Miért ezt csináltad reggelire?
- Mert már rég ettem ilyet. Baj?- kérdeztem kicsit aggódva.
- Nem, csak a régi emlékek...- talán még folytatta volna, de én hamarabb megszólaltam.
- Nekem is ugyan úgy fáj az emlék,  de hiányzott ez az étel.
Anya csak rám mosolygott és elkedett enni. Jó volt látni, hogy végre eszik rendesen. Ha ezt tudom, akkor hamarabb megcsinálom.

Reggeli után Lilyvel a szobámban beszélgettünk, mikor jött egy SMS.
A telómra pillantottam és azt hittem földhöz vágom.
- Ki az?
Nem válaszoltam, csak a földet néztem.
- Becca, ki mérgelt fel?
- Jason.
Ahogy kimondtam Lily lefagyott arccal nézett engem.
- Mit akar?
- Azt írta ,, jó volt a tegnap esti csók veled. Remélem még lesz ilyen. Haza fele menet bántottak?''
- Ez most csak vicc! Ugye?!
Felé tartottam a készüléket, miután elolvasta, az ágy távolabbi sarkára dobtam azt.
- Mintha tudná, hogy mi történt.- megvilágosodtam.
- Tényleg... Ez tuti célzás volt. Lehet, hogy ő akarta ezt a verekedést?
Barátnőm nem is mondott hülyeséget. Végülis a hazugságot tudja Rose, azt nem tudja, hogy utána pofon csaptam, de ez miért jó neki?
- Na jó, nem írok neki vissza, ha vagy száz üzenetet küld. Csak hagyjon békén és hazudozzon másnak.
- Ugyse találkozol vele, max. csak jövőhéten hétvégén, ha akarsz.
- Nem. Még szerencse, hogy csak szombat van. Hétfőre ezek elmúlnak?- mutattam a sebeimre.
- Reméljük halványodni fog.