Sziasztok! Remélem tetszik! Nem a leghosszabb de azért több mint a semmi! Holnap jön a kövirész! Jó éjszakát!
*Mike szemszög*
Reggel úgy keltem, hogy Jean a mellkasomon fekszik. Nem zavart egyáltalán! Csak nem tudom erre mi lesz a reakciója. Éreztem ahogy mocorogni kezd, majd kinyitja szemét. Amint meglátta, hogy rajtam fekszik gyorsan felült.
- S-sajnálom, é-én...-kezdett dadogni.
- Nincs semmi baj!-mondom, majd én is felülök. Jean elővesz magának valami ruhát és bemegy a fürdőbe. 15 perc múlva kijött. Mikor megláttam majdnem elájultam! A haja féloldalasan volt fésülve, egy haspóló volt rajta ami megmutatta a "Butterflies" feliratot köldöke felett. Alsó felén egy fekete rövidnadrág volt ami kiemelte formás kis fenekèt. Én felvettem a pólóm, majd Jean-nel együtt lementem reggelizni. Reggeli után hazamentem. A szobába a tesóim vártak.
- Szia Mikey! Na mi volt a csajnál?-kérdezte Tito és perverz mosolyra húzta ajkait.
- Szia Tito! Semmi olyan nem volt! De olvastam egy cikket amit nem mutattam meg neki, hogy a saját apja azt írja róla, hogy "Black Jean egy k*rva a színpadon!"
- Hogy írhat ilyet róla a saját apja?!-akadt ki Jermain.
- Nem tudom! De a mi helyzetünk se jobb!-az utolsó mondatot már csak suttogom de már késő.
- Óh, tényleg Mike?-kérdezte a mögöttem álló apám, mármint Joseph.
- Gyere csak!-mondja de én mint egy bolond ezt válaszolom.
- Nem!
Karonragadott és áthúzott egy másik szobába.
- Vedd le a kabátod és a pólód!-parancsol rám és én meg megteszem. Elővesz egy nadrág szíjat.
A szíjjal kezdett el verni. Én csak kiabáltam, hogy hagyja abba, de semmit nem ért. 40 ütést kaptam. Kiment a szobából. Patakokba folytak a könnyeim. Felvettem egy fekete inget és kiviharzottam a házból. Futni kezdtem. De annyira fájt a hátam, hogy összeestem. Ott feküdtem a hideg járdán. Egyszer csak egy szólítást hallok.
- Michael!-felnéztem és láttam, hogy Jean siet felém. Segített felállni és elkísèrt az ő házához. Leültünk a kanapéra és elmesélem neki az egészet töviről-hegyire. Majd ilyedt arcal néz rám. Megölelt, majd, hogy tereljük a témát felelsz vagy merszet kezdztünk el játszani.
- Felelsz vagy mersz?-kérdezem és perverz vigyorra húzom ajkaim.
- Merek.
- Csókold meg a mellkasom.
Először meglepetten nézett, majd széjjelebb gombolta ingemet és 3 csókot adott rá.
- Felelsz vagy mersz?-kérdezte mosolyogva.
- Felelek.
- Ha szerelmes lennél belém, lefeküdnél e velem?
Először meghökkentem kérdésén, de még is válaszoltam.
- Igen.
2 órán át játszottunk mikor úgy gondoltam hazakéne mennem. Jean hazakísért. Otthon már anyám várt. Mikor meglátta Jean-t behívta a lakásba. Kicsit beszèlgetett anyámmal, majd behívtam őt abba a szobába ahol a bátyáim voltak. Leültünk az ágyra.
- Szia Jean!-köszönnek tesoim.
- Sziasztok!-köszön szégyenlősen Jean. Elkezdtünk beszélgetni. Jean akár hànyszor megszólalt a hangja elkábított. Távol kell lennen tőle! Hisz mèg olyan fiatal és törékeny! Nem szabad engednem a kísértésnek, hogy megcsókóljam! Az helytelen! De nagyon nehéz! Olyan szép és aranyos! Eszembe jutott az egyik zeném ami valamennyire illik erre a helyzetre. Meg Jean-t is így becézem.
Kezembe vettem gitárom és elkezdtem rajta játszani. Kèsöbb azt veszem észre, hogy Jean énekli a szöveget. Imádom hallani a hangját! Miután végelett a zenének eltettem a gitárom.
- Most már ideje hazamennem!- jelenti ki és felkel az ágyról.
- Várj kikísérlek!-mondom és felpattanok az ágyról. Elköszön a srácoktól és kimegyünk a szobából. Elköszön anyámtól is és megyünk a bejárati ajtó felé.
- Köszönöm, hogy ittlehettem!-mondja és megölel.
- Én köszönöm, hogy mellettem voltál! Jó éjt!
- Jó èjt!
Kiment az ajtón. Én megzuhanyoztam, majd megvacsoráztam és elaludtam...
By: Roxy Jackson💋
YOU ARE READING
💝Mik Vagyunk Egymásnak?💝[BEFEJEZETT]
FanfictionBlack Jean életét egy találkozás bolygatja fel. Nem mással találkozik mint Michael Jackson! Jean és Michael is énekesek. Mike 26 Jean pedig 25 éves. Valyon Jean mit érez Michael iránt? Tarts egy utazásra ebben a könyvben és megtudod! By: Roxy Jackso...