21.fejezet

136 7 0
                                    

"Haza jöttem a munkából. Mike-ot keresem de nem találom. Felmegyek az emeletre és már csak egy durranást hallok. Kinyitom a szoba ajtaját és egy férfi a kezében egy pisztollyal áll ott. Lenézek a földre és Michael ott fekszik holtan..."
Kinyitom szemeim, nem ülök fel. Hál' Isten csak egy rossz álom volt.
- Mi a baj, Jean?-kérdeztem Mike halkan. Feléfordulok és látom, hogy nyitva van a szeme. Egy könnycsepp gördült le az arcomon amit nyomban le is törölt.
- Na, mi a baj?-kérdezte mégegyszer.
Odafúrtam arcomat nyakához és halkan zokogni kezdtem.
- Csak. Rosszat. Álmodtam.-préselem ki a szavakat fogaim közt.
- Ssshh. Nincs semmi baj! Hallod? Itt vagyok! Ne félj!-elkezd ringatni akár csak egy kisbabát. Mègmindig zokogok. A félelmem nem múlik. Nem  akarom őt elveszíteni!
- Jean, nézz rám, kérlek!-mondja és én felemelem arcom nyakából. - Mit álmodtàl?-kérdezte arcomat fürkészve.
Elmeséltem neki. Mire szorosan magához ölelt és éreztem, hogy ő is sír.
- Michael, nem akarlak elveszíteni!- szipogom.
- Nem gogsz elveszíteni, Jean!-mondja ő is szipogva. Felemelem fejem és lassan közelítek arcához. Szemeibe nézek, majd az ajkaira és újra a szeméne. Lecsukom pillàim és gyöngéden megcsókolom. Levegőhiány miatt elvàlunk. Kiszálltunk az àgyból és felöltöztünk. Megreggeliztünk és kimentünk az udvarra. Az udvar hátsó részében le volt téve egy pokróc. Azon volt egy rózsa. Mike elvette onnan s rózsát és nekem adta. Egyszer csak kiesett a rózsából valami.

Michael felvette és letérdelt elém

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Michael felvette és letérdelt elém.
- Black Jean, hozzám jössz feleségül?
- Igen!-mondom sírva. Felhúzta az ujjamra a gyűrűt ès felkapott. Megpörgetett a levegőben. Miután letett megcsókólt. Miután elválunk egymástól lefekszünk a pokrócra. Két órán át kint beszélgettünk, majd bementünk a lakásba. Felmentünk a hálóba és leültünk az ágyra.

 Felmentünk a hálóba és leültünk az ágyra

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Mikr eldőlt az ölembe.
- El vagy fáradva?-kérdeztem miközben simogattam.
- Nem, csak jól esik így lenni!-válaszol. Lehajolok hozzá ès adok egy puszit arcára. Egy kis idő után felült és megcsókolt. El se tudom hinni, hogy ennek a fantasztikus embernek vagyok a mennyasszonya!...


Sziasztok! Sajnálom amiért ilyen rövid lett! A kövit megpróbálom hosszabbra írni! Tovàbbi szép délutánt!
By: Roxy Jackson💋

💝Mik Vagyunk Egymásnak?💝[BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now