💝Mik Vagyunk Egymásnak?💝[BEFEJEZETT]

18.fejezet

*Mike szemszöge*
Reggel miutàn felkeltünk elmentem fürdeni. Miután végeztem megtöröltem magam és derekam köré tekertem a puha anyagot. Leültem az àgyra, Lisa is elment fürdeni. Mikor kijött majdnem elájultam! Fölül nem volt rajta semmi csak a derekára volt tekerve a törölköző. Mikor észrevette, hogy bámulom odajött hozzám. Rápillantottam melleire, mire ő magaelé húzta a kezét èn meg "Huhh"-t engedtem ki a számból.

- Tetszik valami, Mike?-ahogy a fülembesúgta jóleső borzongás futott végig rajtam. Majd a vàlaszt a fülébe súgtam.
- A kérdés inkàbb, hogy mi nem tetszik?-mondom és érzem, hogy "pöppet" elpirulok.- Gyere és ülj az ölembe!-megtette amire kértem. Benyultam törölközője alá, majd kezemmel kezdtem el simogatni OTT. Arcát a nyakamba fúrta és sóhajtozott. Gondoltam egyet és ujjammal kezdtem el kényeztetni. Arcát még mindig nyakamhoz fúrta és halkan nyögdécselt. Abbahagytam amit csináltam. Levettem a törölközőjét és ledöntöttem az ágyra. Kezemmel mellét kényeztettem a szàmmal pedig a nyakàt csókdostam. Kezemet elvettem melléről  és tovább csókdostam a nyakàt. Két kezét a mellkasomra tette és eltólt magàtól. Kérdőn néztem rá. Lemásztam róla. Felöltöztünk, majd megkérdeztem.
- Mi a baj?
- Mike, tudom, hogy más lányt szeretsz! És hidd el, azt szeretnèm ha boldog lennél!
- Szakítani akarsz?
- Igen.
Elővette a bőröndjèt és összepakolt, majd elment.
*1 hét múlva*
Egy hete szakítottam Lisa-val. Ezalatt az időalatt folyton Brook-al lógtam. Ma gondoltam egyet és átmentfm Jean-hez. Mikor a házához értem nem kopogtam csak bementem. Felmentem az emeletre egyenesen a szobájához. Mikor bementem láttam, hogy a pólója cipzárját akarja lehúzni ami a hátán volt de nem ment neki.
- Segítsek?-kérdezem mire ilyedten megfordul.
- Bazd meg, Jackson!-mondja kicsit ingerülten.
- Téged bármikor!-húzom féloldalas mosolyra ajkaimat.
Odamegyek hozzá és lehúzom a cipzárját. Levette és elrakta a szekrénybe. Felém fordult.
- Miaz?-kérdezte.
- Szeretlek!
Erre csak elhúzta a szàját.
- Miért nem akarod elhinni,hogy szeretlek?-kérdezem szomorúan.
- Mert túl sokat vagy vele!-vàlaszolja.
- Kivel?
- Brook-al.
Áh, szóval Jean féltékeny!
- Ő csak a legjobb barátom! Semmi több!
- Bizonyísd!
Közelebbmentem és megöleltem és viszonozta.
- Na? Èzed azt a szeretetet ami árad belőlem? Most már elhiszed?-kérdezem miután elengedtem.
- Igen.-válaszolja halkan.
- És mi tart vissza attól, hogy a baràtnőm legyél?
- Az hogy még nem állok készen rád.
- Kitalàlom! Azért mert most sírva futnàl Diego karjaiba azzal, hogy megbántad, hogy szakítottàl vele!-kiabálok vele a semmiért.
- Eszembe sem jutott Diego!-emeli fel a hangját.
- Persze!-mondom szarkazmussal.
- Nah akkor ne higgyél nekem!
- Hogy érted azt, hogy még nem àllsz készen ràm?-kérdezem már nyugodtan.
- Most szakítottam! Hogy àllnék készen egy új kapcsolatra?!
- Úgy, hogy a mi kapcsolatunk màr rég elkezdődött.-mondom és mesimogatom az arcàt.
- És véget is érhet ha nem értesz meg...- mondja halkan.
- Én megértelek! De tudod mióta sopánkodok utánad? Hogy mennyire fáj hogy eltaszítasz magadtól?!-kérdezem ingerülten.
- Én megértem, hogy fáj de te is érts még engem!!! Időre van szükségem!-emeli meg a hangját.
- Legyen! Kapsz annyi időt amennyit csak akarsz! De tudod mit nem értek?
- Mit?
- Én sem tudom, elveszett!
- Azt làtom!-mondom és leviharzok a földszintre. Már a bejárati ajtó felé veszem az irányt mikor egy kiáltást hallok.
- Michael, várj!
Megfordulok és látom, hogy Jean néz rám.
- Mivan?-kérdezem ingerülten.
- Ne menj el!-nyelt egyet és folytatta- A-azt akarom, hogy cs-csókólj meg!-először ledöbbentem, majd odamentem hozzá. Jobb kezemmel átkaroltam a derekát, a ballal pedig a fejét tartótam. Majd ajkaink gyöngéden összefortak. Miutàn elváltunk egymástól megszólaltam.
- Teljesen összezavarsz!
- Ès mivel zavarlak össze?-kérdezte, miközbe mutotó ujjával ingemen keresztül a mellkasomat simogatta.
- Mindennel összezavarsz! A jelenlèteddel ès azzal, hogy-itt már a fülébe súgom- kibaszott szexi vagy!
Mikor leesett neki, hogy csak egy melltartó és egy rövidnadrág van rajta felakart menni az emeletre de nem hanytam. Megint megcsókóltam csak most erősebben. Miután elváltam tőle megöleltem.
- Jean, most mennem kell! Holnap találkozunk!-elengedtem és elmentem. Elkezdtem dalokat írni. Este megvacsoráztam, megfürödtem és aludtam...

Sziasztok! Sajnálom, hogy ennyit kellett várnotok! Jövőhèt hétvégén hozom a kövit! Jó várakozást Jacksonisták!
By: Roxy Jackson💋