💝Mik Vagyunk Egymásnak?💝[BEFEJEZETT]

27.fejezet 1/2

Sziasztok! Remélem tetszik! Tovàbbi szép napot!
*1 hét múlva*
1 hét telt el mióta Michael-el úgy döntöttünk, hogy szünetet tartunk. Szerintem őt viselte meg a legjobban. Nem mondom azt, hogy engem nem de èn kijövök a szobámból ellentètben Michael-el. Ő már egy hete ki se dugta az orrát a szobájából. Jó, mondjuk én se 2 napja. Állandóan az jár a fejembe, hogy mivan ha elválunk? Én azt nem bírnàm ki. Plusz, nem szeretnèm ha a gyerekem az apja nélkül nőne fel.

Màr csak azt veszem észre, hogy könnyek àztatjàk el arcomat. Belefúrom arcomat az egyik párnàba. Majd egy kis idő múlva hallom, hogy kinyílik az ajtó.

Írói szemszög:
A làny arra kapja fel a fejét, hogy szobája ajtaja kinyílik. Odanèz az ajtóba és szeretett férjét látja ott. Kisírt szemeivel és kócos hajával. Előszőr csak bámulják egymàst, majd a srác közeledni kezd. Felràntja a lányt az ágyról és szorosan magáhozöleli. Mindkettejükből kitőr a zokogás. Ott àllnak egymáskarjaiban zokogva.

*Folytatás következik!*