Gruvia-Megtalált jövő-BEFEJEZETT

Négyen az erdőben

Sziasztok itt van a 4.rész :D Bocsánat hogy kicsit rövidke lett. Az előző részben néhány dolgot most fogok átírni kérlek azt is olvassátok el még egyszer mert elvétettem az időzónákat.Sajnálom és köszönöm. Jó szórakozást :D

Csak álltam ott.Hogy érthetik azt hogy saját idő?

-Juvia-san.....-mondta Natsume-kun mikor felébredt a sokkból-Mennyi ideje állsz itt?

-Kb 2 perce de nem ez a lényeg....Hogy értitek azt hogy saját idő?-A két testvér összenézett és majdnem egyszerre sóhajtottak.

-Rendben van elmondjuk már úgyse tudnánk  titkolni-mondta Mika.Ezután hirtelen beszakadt a tető és fekete ruhás emberek estek be

-Megvagytok!-vigyorodott el a főnökük-Kapjátok el őket!-adta ki a parancsot.A gyerekek elé ugrottam.

-Azt csak Juvia holttestén át.Water Slicer-mondtam és támadtam.Nem fogom hagyni hogy bajuk legyen.Az ajtó kivágódott és a céh mágusai berontva mentek neki a fickóknak.Hirtelen valaki megfogta a vállam.Gray-sama volt az.

-Gyertek velem mondta és kézen ragadva a céh előcsarnokán át próbált kivinni minket csakhogy elől is elállták az utat.A szívem a torkomban dobogott.Még mielőtt azt hinné valaki hogy az ellenség miatt mert ideges voltam annak üzenem hogy nem.Való igaz ideges voltam de azért mert Gray-sama még mindig fogta a kezemet!!!!!! <3 Közre fogtuk a gyerekeket .Itt sajnos elengedte  a kezem de ekkor már én is leszálltam a földre és a gyerekeket védtem.

-Ice make:kardeső

-Water make:esőfüggöny

Az én esőfüggönyömnek hála az ellenség nem látta Gray-sama kardjait és így azok meglepetés szerűen támadták meg őket.

-Juvia erre!-kiálltotta és a céh ajtaján át távoztunk.Gray felkapta Natsume-kunt én pedig Mika-chant és futottunk az erdőbe.Vissza....

Mikor találtunk egy biztos helyet visszanézett Gray-sama hogy nem-e követnek minket én pedig a gyerekekre ügyeltem.

-Rendben úgy tűnik a többiek lefoglalják őket,nem követnek minket-mondta Gray -sama

-Ez megnyugtató de Gray-sama nem hittem volna hogy elmenekülsz Juviával ide.Juvia azt hitte hogy Gray-sama mindennél jobban szeret harcolni.-mondtam neki miközbe a karján csüngtem mint egy kismajom .

-A mester parancsolta.Szivesebben maradtam volna harcolni,de a mesternek nem mondhatok nemet.És ne csüngj már rajtam!-mondta.A jó öreg Gary-sama .De én így szeretem őt.Bár fáj hogy sokszor elutasít.....De most nincs idő erre.Előbb a gyerekek utána a szerelem

-Nézd a kölykök bealudtak.DE itt nincsenek biztonságba.Valami fedett helyre kell vinnünk őket.

-Mit szólnál a kunyhóhoz ami a gyógyító mellett van Gray-sama?Az nincs túl messze innen-mosolyogtam rá.

-R..rendben az jó lesz hozd a lányt Juvia-mondta és előrement.

Körül belül 1 órával később érkeztünk meg a kunyhóhoz.Útközben próbáltam beszélgetni Gray-samával de minden válasza csak az "igen,aha nem" volt így egy idő után feladtam.

A gyerekek még mindig aludtak mikor lefektettük őket az ágyba.

-Feküdj le én őrködöm elsőnek-mondta Gray-sama és villámgyorsan kiment még a válaszom sem várta meg.Érzem hogy valami baj van.Ő nem szokott így viselkedni.Utána mentem és láttam hogy leült a fűbe és bámult maga elé.Mostmár biztos hogy valami baj van.A háta mögé mentemés látszólag nem is érzékelte a jelenlétem.Olyan magányosnak tűnt hátulról.Hátulról átöleltem és hozzá bújtam.Nem akarom így látni.Tudatni akartam vele hogy itt vagyok vele.Hogy nincs egyedül.

-Juvia...engedj el.-mondta.Én engedelmesen elengedtem.Szembe fordult velem és a szemembe nézett

-Gray-sama tudom hogy valami bánt téged.Ismerlek és valahogy nem vagy önmagad.Ha ez segít neked Juvia szívesen meghallgat -mosolyogtam rá. Ő lehunyta a szemét és kifújta a levegőt.

-Juvia......már régóta akarok veled beszélni.Már régóta ígérem neked hogy választ adok neked.-mondta mire meglepődtem és még jobban rá fókuszálltam.-Sajnálom,de te nem vagy több számomra mint egy barát......