Gruvia-Megtalált jövő-BEFEJEZETT

Újabb támadás

Sziasztok lett egy kicsi szabad időm így hoztam nektek egy részt remélem tetszeni fog :

Vissza felé mentünk a céhbe és az utunk meglepően nyugalmasan telt.Egész úton nem beszéltem Gray-jel és ő sem akart beszélgetést kezdeményezni.Egyedül a gyerekek kötöttek le.Mika-chan a haját csavargatta és Natsume-kun karjába csimpaszkodott. A kisfiú előre nézett és-talán csak nekem tűnt úgy-de végig Grayt figyelte.

A minket körül ölelő fák miatt egy kicsit hideg volt de nem volt vészes. Hallottam egy folyó csobogását és madarak hangját.Ha csendben van egy ember az erdőben sok mindent hallhat,láthat,érezhet.

-Mika-chan,Natsume-kun nézzétek-suttogtam nekik és elmutattam a távolba ahol egy őz büszkén lépdelt.

-Váóóó-mondták

-Még sohasem láttam ilyet ilyen közelről-mondta Mika-chan.Elmosolyodott és ez megnyugtatott.

Kis idő elteltével megérkeztünk a céhbe. Látszottak rajta a támadás nyomai és láttam hogy nem csak 1-2 ember van aki megsebesült.

-Juvia,Gray-szaladtak oda hozzánk páran.

-Mi történt?-kérdezte Gray

-Míg te füled-farkad behúzva elmenekültél  addig mi elpáholtuk a rosszfíúkat-mondta Natsu-san

-Mit mondtál te kályha?

-Az igazat jégkásaagyú.

-Megint kezdik-mondta Lucy-san-Ideje lenne újjáépíteni a céhet nem gondoljátok-szólt oda a fiúknak

-Remek ötlet Lucy de el fog tartani egy darabig az biztos-mondta a mester

-Bízzátok csak ránk-mondta hirtelen valaki.A hátam mögé néztem és megláttam Natsume-kunt és Mika-chant

-Juvia-san és mindenki mi pik pak megcsináljuk-mondta Mika-chan és Natsume-kunra nézett aki helyeslően bólintott.

-És hogyan?-kérdezte szinte mindenki.Ekkor Mika-chan elsétált a terem közepére és előhúzott egy gömböt a zsebéből.Letette a terem közepére és megnyomott rajta egy gombot. Hirtelen hatalmas fény áradt ki belőle és mindent visszacsinált ugyanolyanra amilyen volt.

Csak ámultam és bámultam.Ez....mind lehetséges volna?...........

-COOOOOOOOOOOOOOL-kiálltották a céhtársaim akik felucsúdtak a döbbenetből

-Ezt meg hogy csináltad?

-Honnan van ez?-és hasonló kérdésekkel bombázták szegény kislányt aki csak ott állt és nem tudott megszólalni.Nagyon megijedt látni lehetett az arcán hogy pár másodperc és elsírja magát.Teljesen le volt fehéredve.Nem meglepő hiszen csak egy 6 éves kislány

-Water make:vízoszlop-mondtam halkan és Mika köré vontam egy oszlopot és magamhoz "hívtam".Az ölembe vettem és a céhtársaimra néztem

-Nem szégyenlitek magatok?Nem látjátok hogy megijesztettétek?-mutattam nekik Mika arcát amin már folytak a könnyek.-semmi baj nem akarták egyszerűen örültek hogy minden naggyából megoldódott és persze ez a kis ketyere is meglepte őket- csítítottam Mikát

-Semmi bajom Juvia -san csak egy icipicit megilyedtem-mondta tündéri hangon.

-Mond csak-azzal leültettem a padra-mi az igazság veletek kapcsolatban?

-Fairy Tail tagjai.Nem voltunk hozzátok egészen őszinték.Amit eddig mondtunk azok mind igazak de szeretnénk ha most az egész verziónkat meghallgatnátok.Rólunk,a szüleinkről és a céhünkről-mondta Natsume -kun és leült Mika mellé.-Az egész úgy kezdődött hogy...