3.rész

399 45 0
                                    

-Azért nem szóltam,  mert annyi dolgod van,  nem akartalak még a hülyeségeimmel is fárasztani. -hajtottam le a fejem,  majd belekortyoltam a teámba.

~Levi szemszöge~

-Eren ez nem hülyeség,  komolyabb bajod is lehetett volna. Mivan ha annyira fáradt vagy,  hogy nem veszel észre egy autót és az elüt? -kérdeztem ingerülten.
-Egyel kevesebb gondod lenne. -suttogta ,majd elcsuklott a hangja.
Ez hülye. Tényleg azt hiszi,  hogy nekem gondot okoz? Az okozna maximum gondot ha nem lenne mellettem. Mondhattok pedofilnak,  meg aminek csak akartok de én mindennél jobban szeretem ezt a fiút. Rohadtul fáj, amikor ilyeneket mond,  de nem mondhatok semmi kétértelműt,  mert még a végén itthagy mondván,  hogy egy buzival ő nem lesz egy fedél alatt. Sajnos meg is érteném. Meg amúgyis,  a srác bármelyik lányt megkaphatná,  miért pont velem,  ismétlem VELEM jönne össze? Ráadásul biztos vagyok benne,  hogy hetero. Vettem egy mély lélegzetet,  majd mondtam ami legelőször az eszembe jutott.

-Neked teljesen elment a józan eszed Eren? -akadtam ki teljesen. -Mi az,  hogy egyel kevesebb gondom lenne? Soha a büdös életbe nem okoznál nekem gondot. Ne beszélj baromságokat. Fontos vagy nekem és ha bármi bajod lenne nem tudom mit csinálnék. -csuklott el a hangom. Bazd ezt tényleg kimondtam?  Ez nem jó,  nagyon nem jó. -Mármint izé,  szó-szóval...
-Nem kell ilyeneket mondanod Levi. Tudom,  hogy az idegeidre megyek. Ha nem lennék itt sokkal könnyebb lenne neked. -mondta,  majd egy könnycsepp csillant meg az arcán.
-Úgy ismersz te engem mint aki csak úgy mond valamit,  miközben semmi alapja nincs? -hajoltam oda hozzá,  majd letöröltem a könnnycseppet. Istenem de szeretném,  ha nem csak emiatt simíthatnám meg az arcát.
Görcsbe rándult a gyomrom a gondolatra,  hogy mi lenne ha nem lenne itt. Neheem azt soha nem élnem túl. Túlságosan kötődöm hozzá. Olyan nekem mint az oxigén. Nélküle nem tudnék élni.

Mocorgásra lettem figyelmes,  majd egyik pillanatban azt vettem észre, hogy Eren átölel és úgy kapaszkodik belém,  mintha az élete múlna rajta. Szorosan magamhoz öleltem,  majd egy kis habozás után belepusziltam a hajába. Éreztem,  hogy meglepődik,  de nem húzódott el,  hanem ha lehet még jobban kapaszkodott. Hirtelen mintha ráeszmélt volna,  hogy mit is csinálunk mi, gyorsan elhúzódott majd kérdőn nézett rám,  viszont egy kis pírt véltem felfedezni arcán. Éreztem,  hogy én is kezdek egyre jobban a pipacs színéhez hasonlítani.
-Öhm én izé,  felmegyek a szo-szobámba. -mondta zavartan. -Beszélek a srácokkal,  hogy nem kell aggódniuk,  jól vagyok. -mondta, majd gyorsan felpattan és a szobájába sietett.

Baszki nem kellett volna megpuszilnom. Most tuti, hogy kiakadt rám. Eldőltem a kanapén,  fejemet pedig egy párnába fúrtam. Egy mérhetetlenül nagy idióta vagyok. Nem gondoltam bele a következményekbe,  csak csináltam amit jónak véltem. Levi Ackerman ezt mégis,  hogy gondoltad,  hogy megúszod?  Hisz MEGPUSZILTAD A SRÁC FEJÉT TE IDIÓTA. Már azon se lepődnék meg,  ha kijönne azzal,  hogy oda költözik egyik haverjához ezek után. Magas reptű gondolataimat az ajtó csapódása,  majd egy kérdőn felém néző Hanji szakította meg.
-Első kérdés,  mi van Erennel,  második kérdés,  mi van veled, harmadik kérdés pedig, hogy szarban van a haza? -látott át egy pillanat alatt rajtam.
Visszadőltem a párnámba és úgy válaszoltam.
-Jól,  a szobájában van,  rólam ez már kevésbé mondható el és igen. -dörmögtem a párnába ami miatt nem biztos,  hogy sokat értett belőle.
Másik ajtó csapódás,  ez viszont a kölyök volt. Felültem,  majd már éppen nyitottam volna a számat,  de ő megelőzött.
-Arminnal és Mikasaval leszek,  majd este jövök sziasztok. -mondta miközben a cipőjét vette és már el is tűnt.
Mivel az elmúlt percekben egész jól összebarátkoztam a párnával újra bele fúrtam az arcomat.
-Örülnék ha elmondanád,  hogy mi ez a feszült hangulat köztetek. -törte meg a csendet Hanji. -És ha lehet,  akkor ne a párnának beszélj. -nevette el magát.
Felültem és mivel minél hamarabb túl akartam rajta esni belekezdtem.
-Hazahoztam a kölyköt mire az idiótaságokat kezdett el beszélni,  elkezdett sírni,  letöröltem a könnyeit,  erre ő megölelt,  mire én megpusziltam a fejét,  utána pedig beviharzott a szobájába mondván,  hogy beszél a barátaival. -daráltam le egy szuszra.

Köszönöm, hogy elolvastad a történetet,  a következő részig kitartás,  hamarosan hozom! 😊❤

Álom vagy valóság?حيث تعيش القصص. اكتشف الآن