Álom vagy valóság?

6.rész

-Köszönöm Levi.
Biccentettem. Ugyan miről akarhat vele ilyen hírtelen beszélni? 

×Eren szemszöge×

Miután kiment Levi a szobámból hosszasan a telefonomba írt számokat néztem. Levi meg fog ölni,  hogy nem mentem el fürdeni,  mivel tisztaságmániás,  de nem érdekel,  én ki nem megyek a szobámból. Már nem tudom mikor aludtam be,  de arra keltem,  hogy csörög a telefonom. Ismeretlen számot írt ki,  szóval felvettem. Ki tudja?  Még valami fontos is lehet.
-Öhmm hallo?  Kivel beszélek?
-Jóreggelt Eren!  Hanji vagyok! -mondta jókedvűen. Honnan a francból tudja ő a telefonszámomat?
-Neked is jó reggelt Hanji! Minek köszönhető a hívásod? -mondtam álmosan.
-Levi mondta,  hogy szeretnél velem beszélni szóval úgy gondoltam,  hogy felhívlak.
-Igen,  szerettem volna veled beszélni,  de élőben. Nem tudnál esetleg egy óra múlva átjönni?

Ugyan meglepődött,  hogy ennyire fontos lenne ezek szerint a beszélgetés,  de azt mondta,  hogy jön. Na mostmár csak egy apró bökkenő van.  Levi. Nem kéne,  hogy itthon legyen, hisz lényegében ő lesz a téma. Bár még sem állíthatók elé azzal,  hogy "Szia Levi,  menj már el itthonról,  mert éppen Hanjinak kiöntöm a lelkemet miattad. "

Levánszorogtam a konyhába,  közben pedig megtudtam,  hogy már 11 óra is elmúlt szóval a reggeliről már bőven lemaradtam. Kómás fejjel mentem oda a szekrényhez,  majd amikor éppenséggel vettem volna le azt a rohadt tányért valamilyen úton-módon (még most se tudom,  hogy hogyan)  de leejtettem... Megint...
-Eren a jó ég megáldjon, hogy megint eltörted azt a szart. Attól,  hogy tegnap elájultál,  az nem jelenti azt,  hogy nem kell odafigyelned.. -morogta Levi miközben elment mellettem,  hogy teát töltsön. Kelletlenül bólintottam,  majd a bögrém felé sandítottam,  miközben a tányér darabjait szedegettem.
-Azért még kapok teát? -néztem rá kiskutya szemekkel, hátha megesik rajtam a szíve. Bár ha jobban belegondolok,  van neki egyáltalán szíve?
Mindíg olyan ridegnek tűnik.
-Ne szokj hozzá,  hogy tányértörés után még kapsz teát,  de ez most kivételes eset. -mondta szemforgatva és várjunk csak.. Nem az nem lehet... Biztos csak be képzeltem magamnak... Levi mosolygott. LEVI ACKERMAN TUD MOSOLYOGNI!!!

Miután összeszedtem a tányér darabjait, leültem az asztalhoz,  Levi pedig letette elém a bögrét és a "reggelit" (müzlit) majd megszólalt.
-Nekem el kell mennem,  nem tudom mikor jövök. El leszel addig magadba? -kérdezte aggódva. Ugyan miért aggódik?
-Ühm okés,  persze el leszek. -mosolyogtam rá.
-Na akkor én indulok is,  szia kölyök.
-Szia Levi. -mosolyogva intettem neki,  majd kilépett az ajtón.

Levi elment,  én pedig rácsörögtem Hanjira,  hogy mikor ér ide. Pontosabban csak csörögtem volna,  mivel amikor a telefont a fülemhez emeltem,  csöngettek. Kinyitottam az ajtót,  majd egy mosolygós Hanji nézett velem szembe.

-Halikaaa- mondta vidáman majd megölelt.
-Szia Hanji. -viszonoztam a gesztust.
Beljebb jött,  majd lehuppant a kanapéra. Követtem a példáját és én is leültem mellé.
-Na miről szerettél volna beszélgetni?
-Az az igazság,  hogy elég nehéz nekem erről beszélni... -vettem egy mély levegőt, mivel éreztem,  hogy a hangom egy kicsit megremegett.
-Nyugi Eren, tudod,  hogy nekem bármit elmondhatsz. -megszorította a kezemet és biztatóan rámmosolygott.
-Az a helyzet,  hogy én... Én szerelmes vagyok Levibe.
Hanjinak elkerekedett a szeme majd mint egy őrült felsikított és elkezdett ölelgetni.
-Hanji... Te most pontosan minek is örülsz ennyire? Egyébként kérlek engedj el, mert megfolytasz.
-Ohh bocsi. -végre engedett a szorításon- Jajj hát csak olyan cukik vagytok együtt. Levi sose vallotta volna be,  szóval örülök,  hogy elmondtad. -mosolygott rám.
Felhúztam a térdeimet,  majd szorosan átkaroltam azokat és ráhajtottam a fejemet.
-Éppen ez a baj Hanji... Csak én érzek így Levi iránt. Ez egy teljesen egyoldalú szerelem. -mondtam halkan,  majd egy kósza könnycsepp gördül le az arcomon.

Gyerekek nagyon sajnalom, hogy 2 hónap kihagyás után hozok csak részt,  de mint azt ti is észrevettétek elkezdődött az iskola (khm.. börtön).
Ennek köszönhetően pedig se időm se energiám (ráadásul még ötletem sem volt) a történethez. Na de nem húzom ki magamat ez alól, ősziszünetbe rendesen beraktározok majd pár részt,  hogy ne legyen ilyen nagy kihagyás.

Köszönöm, hogy elolvastad a történetet,  a következő részig kitartást,  hamarosan hozom!  😊❤