Fehér fal
Fehér fal vagy az életembe'
Kilöknélek néha a végtelenbe,
De bármikor újra kezdhetlek,
Kedvem szerint ismét kifesthetlek,
Kár, hogy nem vagy itt,
Ecsetem szemednek új világot nyit
Minden egyes alkalommal,
Ujjam nyomot hagy a homokban
Mikor nevedet én is porba írom.
Fehér fal vagy, nélküled nem bírom.
Ha nem lennél, nem lenne kit kifestenem,
Nálad jobban tán csak saját tenyeremet ismerem.
Festő vászon, újrafestett fehér fal vagy nekem,
A száradó festék szaga rázza fel megint az életem,
Visszaránt, közli, hogy végre ideje lenne
Ha a világot festő ecsetem venném kezembe.
