Kéz a kézben~Befejezett

Amikor megállt az Idő

Hatalmas csattanás rázta meg a lakást. Valaki hazaért.
Reina végigsöpört a szokatlanul kisméretű nappalin. Egyébként egy igenis nagy nappaliról beszélünk, csak épp telezsúfolták mindennel. Nem lett volna elég a három hatalmas könyvespolc, még volt ott néhány láda, két komód, egy tévéspolc, egy négyszemélyes kanapé, két teljesen más mintájú fotel, egy ablakülő, sok-sok párna, itt-ott eldobva pokrócok, egy asztalka, és a könyvek mellett kilenc egyetemista holmija. Mert itt soha, senki nem rakott rendet maga után.
Tehát Reina elért a szobájához, bevágta maga után az ajtót, és belülről bezárta.
-Reina?-kiáltott ki a szomszéd szobából egy aranyos lányhang. A hozzátartozó test megjelent az ajtóban. Alacsony, szeplős lány pislogott nagyokat barátnője ajtajára.
-Sil! Mi volt ez a zaj?-három újabb alak csörtetett Reina ajtajához.
-Lányok, halkabban!-egy kócos, barna fej bámult ki a szemben lévő ajtón. A folyosó végén még több bejárat nyitódott, és végül nyolcan szuggeráltak egyetlen, csupamaszat ajtót. Belülről egy hang sem jött.
-Mi történhetett?-kérdezte a szeplős lány, Silvia.
-Majd lenyugszik...-mondta komoly fejjel egy magas fiú, azzal visszavonult a szobájába. Lassan feloszlott a gyülekezet. Mindenki ment a maga alvóhelyére: Silvi a Reina melletti szobába, Tara és Cloe a nappali feletti félgalériára, Audrey a Sil melletti szobába. A folyosó végén Jackson lakott, Audrey-val szemben Will, mellette Ben, Reinaval szemben pedig Rob. Egy szoba pedig üresen állt Jacksoné mellett. Csak egy sima, kopott, zöld ajtó volt, alig észrevehető. Kéthetente Reina kitakarította egy új lakó reményében. A takarításnak másnap kellett volna megesnie. De Reina a szobájában maradt. És a világ az albérletiek számára egy kicsit megállt. Na jó, nagyon...