Mikivel abba hagytuk az ordibálást és elindultunk "haza".
Azon gondolkodtam:tényleg haza megyünk?Vagy ez csak egy kegyes hazugság,hogy a valóság ne fájjon annyira.
Nem tudtam sokáig ezen gondolkozni,ugyanis nem sokkal később " haza" értünk.Logan már kipakolta néhány cuccát,ezért rögtön jött is segíteni.
6 óra lehetett,amikor végeztünk a pakolással.Persze pár órát rádobott az is,hogy kb fél éve nem volt itt takarítva.
Estére már csak rendeltünk egy pizzát és megnéztük a Kingsmant.
A filmet nem értettem,mert mindig Zsoltin járt az agyam,nem tudom miért.
Már épp alváshoz készülődtem,amikor kopogtak a szobám ajtaján.Miki volt.Tudtam,miért jött.
-Mi volt délután az az ölelés?-tért rögtön a lényegre
-Rájöttem,nem a Zsolti hibája
-Akkor kié?
-Hát...azt nem tudom...
ESTÁS LEYENDO
Valóra Vált Álmok
De TodoAzt hittem,a suli első napja lesz életem legboldogabb napja.De nem. Két héttel később jöttem rá:mindent elrontottam. Talán egy kis költözés hozza meg a boldogságomat? Jó olvasást.
