Pansy eltűnése

595 37 15
                                    


Már kezdett sötétedni mikor a három gyerek kilépett a könyvtárból. Nem is figyelték az idő múlását, amíg ott voltak. Közeledett a vacsoraidő így sietniük kellett Charlie faggatásával. A Torony ajtaján kopogtatva viszont senki sem nyitott ajtót nekik, amit furcsálltak is. Jean ismét próbálkozott az Alohomora varázslattal, de ezúttal nem járt sikerrel.

-Ezt nem értem. Most miért nem sikerült? -értetlenkedett.

-Nem tudom. -rántott vállat Hugo.

-Majd én. -irányította pálcáját a zár felé Emily. -Alohomora. -mondta ki a varázslatot.

Azonban ő sem járt sikerrel, így feladva a bejutás lehetőségét vissza indultak a kastély falai közé vacsorázni.

A sikertelen próbálkozásuk óta eltelt egy hét, ami azt jelentette, hogy másnap kezdődik a karácsonyi szünet. Ezalatt az egy hét alatt többször is megpróbáltak Charlieval beszélni, de az mindig elküldte őket. Neville többször is figyelmeztette őket, hogy hagyjanak fel a kíváncsiskodással, de mivel nem adták fel Draco és Neville egy láthatatlan védőfalat emelt a Torony közvetlen közelébe. Ennek az volt a célja, hogy 20 év alattiak nem tudnak átlépni rajt. Nevillenek jutott eszébe, ahogy visszaemlékezett a negyedikes korukban zajlott Trimágus Tusára. Dumbledore a serleg köré korhatár bűbájt szórt, de most ezt kicsit megerősítve varázsolták a Torony köré. A három gyerek következő próbálkozása is kudarcba fulladt mivel a bűbáj hatásosan működött és hátra lökte őket. Két méterrel a Torony előtt elterülve a földön próbálták feldolgozni az eseményeket hogy mi is történt most velük.

-Ez meg mi volt? -ült fel értetlenül Hugo.

-Egy láthatatlan védőfal. -jött mögülük a válasz.

-Apa. -nézett fel rá Jean még mindig a földön feküdve.

-Milyen védőfal? -kérdezte Emily miután felálltak.

-Muszáj volt, mivel ti hárman nem voltatok hajlandóak abbahagyni a kíváncsiskodást. -nézett végig rajtuk Draco. -A lényege hogy 20 év alattiak nem tudnak átjutni rajta.

-De miért nem tudhatunk semmit? -akadékoskodott Jean.

-Azért mert veszélybe kerülhettek. Ne akarjatok felmérgelni. Nem tudtok átjutni rajta és kész. -zárta rövidre a vitát Draco és hagyta ott a három gyereket.

-Menjünk pakolni. -mondta egy nagy sóhajjal Emily. -Azért ne adjuk fel.

-Mi, feladni? -kérdezte Hugo.

-Kizárt! -mondta Jean. -A szünet alatt is nyomozzunk és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, redben?

-Rendben. -helyeselt Emily és Hugo.

Délutánra szinte az egész Roxfort kiürült. Csak néhány diák maradt és még a tanárok közül is sokan elhagyták az iskolát. Blaise Pansyval és a kicsi Mollyval vállalták, hogy maradnak az iskolában és fenntartják a rendet. Már a vonaton zötykölődve Hugo, Jean és Emily csak a kőről tudtak beszélni, ami annyira elterelte a figyelmüket, hogy csak arra figyeltek fel, hogy a vonat lefékezett és megállt.

-Merlinre! Már itt is vagyunk? -eszmélt fel Emily. -Még oda se adtam az ajándékaitokat. -kezdett a táskájában turkálni.

-Jean. -nyújtotta át a kis csomagot barátnőjének.

-Köszönöm. -mosolygott rá. -Ez pedig a tiéd. -adta át az apró csomagot Jean.

-És ez a tiéd Hugo. -adta a fiú kezébe a díszes csomagot Emily.

Roxfort új élete Donde viven las historias. Descúbrelo ahora