Az a bizonyos Hétfő.

239 22 17
                                    

Gondolom mindenki tudja, mennyire jó érzés az, amikor az ébresztőd sikító rikácsolására kell kelned.

Dühöngve csaptam le a vekkert 06:45-kor. Olyan hamar el ment a semmittevéssel a hétvége...

Lassan ülő helyzetbe tornáztam magam, majd ránéztem a kutyámra aki, csendben szunyókált az ágyában.Ch, Mázlista. Amikor végre volt annyi lélekjelenlétem, felálltam és lassan kicammogtam a fürdőszobába fogmosás céljából. Átöltöztem, és mentem is le a lépcsőn, a táskámmal a hátamon.

- Jó reggelt Kathy! - Köszöntött A Némber, vörösre rúzsozott ajkával. - Jól aludtál?

-Ja. - Motyogtam válasz képpen, majd leraktam a táskám, és kinyitottam a hűtőt.

- A felső polcon van a reggelid, az uzsonnád pedig mellette.

Nem szóltam semmit, csak fogtam magam és kimentem az étkező asztalhoz, és megettem a reggelim. 07:35 -kor úgy döntöttem, hogy elindulok, mivel mondta az igazgató hogy még órák előtt menjek be hozzá. Így hát elindultam.

Az iskola egyébként nincsen olyan messze, maximum 10 perc.

Sokban különbözött már maga a suli kinézete úgy, hogy a diákok ott voltak előtte/mellette. Kihúzott háttal, előre meredő tekintettel indultam el a folyosón, az igazgatói felé tartva. Az igazgató már ott állt az ajtaja előtt.

- Jó reggelt!

-Jó reggelt Ms.Hart! Köszönöm, hogy ilyen hamar betudott jönni. Itt van az egész heti órarendje. -Nyújtotta oda a lapot. - Már megkapta a könyveit ugye? - Válaszom csak egy szimpla bólintás volt. - Akkor megmutatom az osztályát. - Mondta, majd elindult.

Ahogy odaértünk az osztályteremhez megosztott velem még pár információt, majd sok sikert kívánt (?). Ahogy beléptem, a csendes osztályterembe, kicsit meglepődtem, milyen kevesen vannak bent...

- Ms. Kathy Hart? - kérdezte egy középkorú, zöld inges férfi. - A nevem Mr. Garryson. Én leszek a osztályfőnöke. - Kezet ráztunk, majd folytatta. - Az első órája velem lesz, mint osztályfőnöki. Szeretne majd maga bemutatkozni az osztálynak, vagy ezt rám bízza?

- Azt magára bízom. - Mr. Garryson bólintott majd a padok felé nézett.

- Plusz padot raktunk a jobb oldali padsorba. Szóval az utolsó két pad szabad, vagy vannak problémái a szemével? Akkor úgy oldjuk meg.

- Nem, nem szükséges, szerencsére semmi probléma a látásommal. - Mondtam, majd leültem az ablak melletti padsor utolsó padjába.

*********

Pontban 08:00 -kor elkezdtek beözönleni az újdonsült osztálytársaim. Mondanom sem kell, elég érdekesen néztek rám.

- Kaate!! - Jött be a terembe Susan, majd odarohant hozzám. - Szióka! Hogy vagy?

- Hát... Jól... Asszem... Köszi.

-Szia Kate! - jött oda hozzám Annie is. - Mizujs?

-Hát n-

-Rendben gyerekek! Mindenki üljön le kérem! - Jött be a terembe Mr. Garryson - Mint látjátok jött egy új diák. Felállnál légy szíves Kathy? - Nézett rám. - Ő Kathy Hart. Oroszországból költöztek ide a múlt héten. Szeretném, ha kedvesek lennétek vele. Bárminemű kérdés? - Ahogy ezt kimondta 3 kéz emelkedett a magasba.

- Igen Cartman?

- Komolyan Orosz vagy? Akkor tudsz oroszul? -Nézett rám egy sárga sapkás, husis fiú. Már nyitottam volna a szám, de valaki megelőzött.

- Okosabb kérdés nem volt Dagadék? - Kezdte egy zöld sapkás gyerek, vörös loknikkal.

-Fogd már be te idióta zsidó!

-Fiúk hagyjátok abba! - Szólt rájuk az ofő, majd rám nézett hogy válaszoljak a feltett kérdésre.

**-да, я знаю. - Vágtam rá, mire az osztály kicsit meghökkent. - Я действительно приехал из России.

- Reméljük, ez kielégítő válasz volt Cartman. - Nevetett az ofő, majd az egész osztály. - Wendy?

- Miért költöztetek Colorado-ba? Angolul, kérlek. - Mosolygott rám ezek szerint; Wendy.

- Apukám itt kapott új állást, és mivel nem akarta a családot egyedül hagyni Oroszországban, ezért hozott minket is magával.
Wendy csak bólintott, és Mr.Garryson-ra nézett aki, az utolsó jelentkezőre pillantott; egy világoskék pulcsis fekete hajú fiúra.

-Igen, Kevin?
-Ha most költöztetek ide, akkor honnan ismered Susant és Anniet?
-Pénteken voltunk itt a beíratással kapcsolatban, amikor végeztünk, össze futottam velük.
-Hát igen, nem is akárhogyan - Szólt közbe Annie vigyorogva - Susan majdnem kilapította szegény Kate-et!
-Miért, most képzeld el, hogy mi lett volna, ha Cartman-nel találkozott volna így. Akkor szegény lány már nem élne. - Mondta a zöld sapkás fiú mosolyra húzva a száját.

-Aye! - Mordult fel Cartman, az osztály pedig nevetés zajával telt meg.

*********

Mire vége lett az első 5 órámnak, majdnem tudtam az osztályból mindenki nevét. Ebédszünetben, a lányokhoz űltem.
A szünet végére azt hittem az agyamra megy a két újdonsűlt barátnőm. Ennyit beszélni még a Némber sem tud! A tanórák lassan teltek, sok hülyeséggel... Már nem azért, de tényleg eléggé érdekes osztályt kaptam.

- Hé, Kate! - Jöttek oda az osztálytársaim órák után, amikor a szekrényemnél pakolásztam. - Nincs kedved bandázni egy kicsit?
- Ömm... Okés... - eröltettem magamra egy mosolyt. A többiek intettek, majd elmentek.
A találkát fél ötre beszéltük meg, Cartman-ék házánál találkozunk.
Már előre félek.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szia! :)
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a részt is! Nagyon remélem hogy tetszett. Ahogy tudom, hozom a következőt is.
Az az orosz szöveg nagyjából annyit jelenthet hogy "Igen, tényleg" és hogy "Komolyan Oroszországból jöttem"
Nagyon szeretem ezt a nyelvet, ezért választottam ezt. És az előbb elhangzott szószerkezeteket a "gugli transzlét" segített lefordítani...
Remélem ezzel a mondattal eleget mondtam.
További szép estét/napot/reggelt! :)

Új életem South Parkban.Where stories live. Discover now