5.rész

140 12 0
                                    

Beültünk a kocsiba és elindultunk. Már kiértünk Wokingból mikor nagybátyám megszólal.

-Izgulsz Maszat?-kérdezte mosolyogva.

-Igen. Nagyon. De már alig várom,hogy végre táncolhassak. -mondtam izgatottan.

-A lábad még fáj e?-3 évvel ezelőtt tánc közbe ki ment a térdem és egy hétre be kellett gipszelni. Ez pont egy hónappal az előadásom előtt volt. Annyira készültem rá,hogy a forgásnál a térdem kifordult a helyéről és vissza. Szörnyű volt. Bele voltam betegedve,hogy nem táncolhatok. Miután levettél a gipszet 3 hétig sínbe volt s azután 2 hétig gyógytornára kellett járnom amit  2 hét utan is folytattam otthon. Aztán pár hónap után nem birtam ki és elkezdtem újra táncolni. De néha....nagyon fájt. De a fájdalommal együtt táncoltam.

-Már egyáltalán nem fáj.-válaszoltam egy kis gondolkodás után. De. Igazából még néha egyet-egyet rándul de mostmár kezdem megszokni.

-Na. Az jó. De azért majd nagyon vigyázz!-mondta hatáozottan.

-Rendben. -mosolyogtam rá.

Végre beértünk Londonba. Megáltunk az akadémia előtt. Gyönyörű, régies stílusú épület. Nemrég festhették újra. Bementünk az óriás épületbe és kerestük az igazgatóságot de szerencsére pont a folyósón találkoztunk vele.

-Jó reggelt. Ön bizonyára Heltai Lili.-nyújtotta a kezét.

-Jó reggelt. Én volnék. -nyújtottam a kezem én is.

-Ön az édesapja?-fordult mosolyogva az igazgatónő Zsoltihoz.

-Nem én a nagybáttya vagyok. De már megyek is. Szia Lili. Majd hívj. Érezd jól magad.-ölelt meg.

-Szia. Oké. Köszi.-öleltem meg én is.

-Viszlát.-köszönt az igazgatónőnek is aki intett egyett köszönés képpen. -Jöjjön velem. Az én nevem Helga Moris,de szólíts Miss.Moris-nak.-monda.

-Rendben.-mondtam.

-Ennyi az összes csomagja? -mutatott a 3 bőröndre mellettem.

-Igen.-mondtam.

-Ó. Akkor maradjon itt. Mindjárt jövök. Hívok valakit,hogy segítsen önnek felvinni a szobájába. -mondta és azzal eltünk.10 perc mulva tért vissza két férfival akik köszöntek majd felvették a csomagjaimat.

-Jöjjön.-mondta Miss.Moris, én pedig követtem fel a lépcsőn. A bentlakás 10 emeletes. Mi  a 6.emeletig mentünk és megáltunk az első szobánál. 602.szoba volt ráírva. Miss.Moris betette a kulcsot a zába,a zár kattant és már nyílt is az ajtó.  Egy nagy szobába találtam magam.A falat spicc cipős barna tapéta fedte. A szobába volt egy francia ágy,egy éjjeli szekrény meg egy nagy tv a falon, és egy nagy ruhás/cipős szekrény.

A szobának terasza is volt mi pont a Big Ben-re nézett ki. A fürdő falát barna és bézs színű csempe fedte. Volt egy nagy zuhanyzó kabin, egy wc és egy kagyjó. A kagyjó fölött nagy tükörrel.

-Megfelel a szoba?-kérdezte Miss.Moris.

-Igen.-mondtam és a férfiak behozták a csomagom.

-Fél 3-kór van ebéd utána 4-től 7-ig balett óra a nagyterembe.

-Rendben. -mondtam. És Miss.Moris sarkon fordult és kilépett az ajtón és egyedül maradtan a szobában. Az órara néztem.

Fél 2. Akkor még van egy kis időm pihenni. Beállítottam a telefonom negyed 3-re,majd ledöltem az ágyra és el is nyomott az álom.

Sziasztok. Ez a rész rövidebb lett mint a többi de remélem tetszik. Ezután jönnek a bonyodalmak és érdekesebb kezd majd lenni a helyzet. Kérlek voteoljatok vagy kommenteljetek ha tetszik,hogy tudjam,hogy mi a ti véleményetek. Előre is bocsi a helyes írásom miatt. Puszi💋

🇭🇺Dance And Love🇬🇧//BEFEJEZETT//Where stories live. Discover now