Csukd be a szemed(BTS ff. ; főleg Jimin ff.) [ BEFEJEZETT ]

16.rész

„Aztán mikor már vagy 2 méterre volt tőlem, a napszemüveg és sapka ellenére felismertem ...............Jimint.

MIT KERES ITT?!"

.....--..........--.....--..........--.....--..........--.....--.....

-Te meg...-kezdtem volna mondani,de addigra már ideért hozzám és megölelt,amit nem tudtam hova tenni.Majd félig átkarolva a hátamat a kezével tolt a kocsihoz.Nem szolt egy szót sem.De én sem.Nem értettem semmit,de engedelmeskedtem.Beültem a kocsiba,aminek ajtaját udvariasan kinyitotta nekem,majd becsukta utánam.A csomagomat pedig berakta hátra.Aztán beüllt a sofőr ülléshez.Elindította a kocsit és kitolatott.Nem mertem megzavarni a csendet akármilyen mérges is voltam rá.Féltem.Nem akartam még jobban megbántani.Még ha az előző egy hatalmas félreértés is volt.De aztán csak nem bírtam a feszengést és megszólaltam.Akármi is legyen.Nem akarok vele veszekedni.Csak tisztázni vele az igazat.

-Ott hagytad a telefonodat a studioban.-mondtam neki célozva arra,hogy már hívtam őt.Ezután körülnézett és valószínűleg most jött rá,hogy tényleg ott hagyta.

-Fenébe.-mondta.

-Miért siettél annyira,hogy még a telefont is ott hagytad?-kérdeztem,majd megállt a kocsival.Sóhajtott egy nagyot és hátrafordult felém.

-Mert megértettem.Egy kis időbe beletellett,de tudom már ,hogy először félreértettem.Az hogy érted jöjjek egy hirtelen döntés volt.Nem is tudom miért csináltam ezt.Csak..csak el akartam mondani szóban,hogy bocsánat és köszönöm.Ha érted mire mondom.Csak aztán mikor ráeszméltem,hogy szemtől szembe másabb beszélni, mint telefonban nem tudtam mit mondani.

-Értem.Szóval csak rájöttél.Akkor azt hiszem most már én nem fogok megszólalni.De végszóként még annyi, hogy semmi baj.-mondtam majd ő elmosolyodott.Én meg elpirulva néztem ki az ablakon.

-Egyébként meg sem köszönöd,hogy elviszlek?Nem mindenkit fuvaroznak ám sztárok.Fōleg nem a kedvencük.A biasuk.Vagy akár mondhatnám azt is,hogy ...

-TE most direkt produkálsz?Köszönöm.Nagyon kedves tőled,hogy elviszel.-mondtam neki a hátát nézve,mert nem bírtam a visszapillatóban tükröződő szemébe nézni,de a mondandóm végén csak azért is hátrafordult felém.

-Hah-mondtam és gyorsan elnéztem és újra a tájat kezdtem el nézni.Erre ő felnevetett.~Igen talán kicsit gyerekesen viselkedtem.De ez van.~Én meg rajta mosolyodtam el,mert annyira aranyos volt.Az út hátra lévő részében már tényleg nem beszeltünk.Mikor megérkeztünk kivette a csomagomat,én pedig közben kiszáltam.Aztán odajött és átadta a csomagot.Ekkor sem néztem rá.Nem tudtam.De emiatt a csomagot és a rajta lévő kezét néztem.Megláttam valamit a kezén,amin elcsodálkoztam és nagyon jól esett.Az a gyűrű volt rajta,amit én vettem neki.

-Tetszik?-kérdezte amikor átvettem a csomagot.Aztán erre megint elvörösödtem.Rosszra gondoltam,mert nem tudhatom,hogy ő mit láthatott én mit nézek meg rajta,mert a mellkasától a térdéig akármit nézhettem.Ő nem láthatta a lehajtott fejem miatt pontosan.Nem akartam normálisan válaszolni erre.Azt akartam,hogy ne csak én érezzem kényelmetlenül állandóan magam ezért kétértelműen válaszoltam.

-Igen,de úgy látom valószinűleg túl kicsi.-húztam el a szám.Ezzel arra gondoltam eredetileg,hogy a gyűrű nem a mutató ujján, hanem a kisujján volt most.Csak kicsit kétértelműen akartam fogalmazni,ami sikerült is és magamban fel is nevettem gonoszan.

-Nem kicsi.-mondta kissé sértődötten,majd végre ő is elpirult és levette a kisujjáról a gyűrűt és ráhúzta a mutatóujjára.Már ameddig ráment.

-Hogy mehetett így össze?Legutoljára még pont jó volt.-mondtam a kezére nézve,ami a teste mellett lógott és így fokoztam még a gonoszkodásomat.

-Ugyanakkora mint volt, jó?-mondta még mindig elpirosodva.-És be lehet fejezni a kekeckedést a kétértelmű beszédeddel.

Aztán végül muszály volt jobban megnéznem az elvörösödött fejét így ránéztem és csak mosolyogtam.Majd elindultam a studioba.

-Végre megjöttél.Minden okés?-mondta Jin,mikor megérkeztem,majd odajött megölelni.A többiek pedig csak köszöntek nekem.

-Persze.Megvan Jimin is.Szerintem mindjárt jön.Mikor ezt mondtam Namjoon odajött és félrevezetett,majd megkérdezte:

-Hogy hogy találkoztal vele?Megbeszéltétek a dolgot?

-Nem volt sok beleszélgetni valónk rajta.Rájött magától is.Ezért is jött elém.A kocsiban beszéltünk.-mondtam,majd be is lépett a helységbe Jimin.

-Hol voltál haver?

-Kocsikázni.-mondta és egy pillanatra rám nézett.

-Na jól van akkor.Mikor lesz az interju pontosan?Mert szerintem el lehetne már kezdeni a sminkelést.

A fiúk elmondták és aztán neki is kezdtem a munkának.A fiúk már át voltak öltözve úgyhogy már csak ez volt nekik hátra.

-Csukd be a szemed!-mondtam Jiminnek mikor sminkeltem.

-De hát anélkül is meg tudnád csinálni.-mondta,mert még csak az alapozót kentem fel.

-Akkor is csukd be!-mondtam neki,mert ha nyitva maradt volna a szeme,akkor elvonta volna a figyelmemet.Egész biztosan.

-Hát jó.-mondta,majd becsukta én meg közelebb hajolva neki is kezdtem.-De aztán nem perverzkedni.-súgta oda nekem mire az ecsettel rávágtam a fejére.-Ezt most miért kaptam?Nem én vagyok kettőnk közül a rossz.-mondta kissé felháborodva és újra kinyitotta a szemét.

-Na jó.Ehallgatsz vagy hagyjalak így?

-Elhalgatok,de akkor kézzel kend el az alapozót.Megkönnyíti a munkádat nekem meg jobban esik.-mondta a feltételeit.Méghogy megkönnyíti a munkámat.Technikailag lehet,de így lassaban leszek kész.Nem merek ahhoz a tökéletes arcához nyúlni.

-Muszály?-kérdeztem.

-És a szememet muszály becsuknom?-kérdezett vissza jogosan.

-Na jó.Oké.-mondtam aztán ő becsukta újra a szemét én meg elkezdtem rájönni az alapozót.

-Elkezdted már?

-Igen.

-De nem érzek semmit!Nyomd oda az ujjad rendesen!Ne csak simogass!Így nem kenődik el.

-Jó jó.-mondtam.-Könnyű neked azt mondani.-suttogtam.

-Mi ebben a nehéz?-kérdezte.Meglepődtem,hogy hallotta amit mondtam hallkan,de válaszoltam.

-Az,hogy olyan kiba*ott tökéletes arcod van.Az.És most már tényleg maradj csöndben,mert soha nem leszel kész így!-mondtam mire ő elmosolyodott.Aztán csendben tűrte,ahogy kenegetem.Kicsit talán gyanúsan túl nagy csendben is.