Csukd be a szemed(BTS ff. ; főleg Jimin ff.) [ BEFEJEZETT ]

21.rész

"-Hoztam neked egy kis kávét.És gondoltam itt maradnék egy ideig,hogy ne dolgozz it magányosan.-mondtam mire meglepődött."

----....----.....----.....----......-----......----....----.....----

-Nem mindig  dolgozok egyedül itt.De nem igazán zavar,ha egyedül is vagyok.

-De engem igen.-mondtam mire elmosolyodott,majd belekortyolt a kávéba.-Szóval hogy állsz?

-Elég jól.Szerintem nemsoká be is fejezem már.Kb egy óra múlva megyek is aludni.

-Az igen.Még egy óra?Biztos nem tudok valahogy segíteni?

-Hát nem hiszem.

-Mi lenne,ha egy kicsit pihennél pár percet és most csak beszélgetnénk.

-Nem tudom...Na jó legyen.Pár perc.

-Igen.Pár perc.Szóval kérdezz bármit!

-Rendben.Lássuk csak...megvan.Milyen volt úgy a rajongónk lenni,hogy még nem láttál minket élőben?-mondta,majd erre a kérdésre kicsit elszomorodtam.-Bocsi.Rosszat mondtam?

-Csak tudod...sírtam egy párszor.Nagyon rossz érzés volt.Közel éreztelek magamhoz titeket,de még is olyan messze voltatok.Kevés esély volt rá,hogy találkozzak veletek.

-Sírtal?

-Igen.-mondtam és a bögrémet néztem.-Tudod azzal,hogy veletek találkozhattam az egyik legnagyobb kívánságom teljesült.-mondtam még mindig lefele nézve.Aztán hirtelen éreztem.ahogy átölel.Persze úgy,hogy ki ne borítsa a cappuccinomat.Ez tőle is szokatlan volt,na meg amúgy is meglepődtem,mert hirtelen ért.

-Szóval ilyen ARMYnak lenni.Tudod MÁR segítettél.-én elmosolyodtam, majd megsimogattam a hátát.

-Ez a szokásod?

-Igen.Sokszor már észre sem veszem.

-Jó szokás.Kellemes.-mondta.-Na jó ne érzelgősködjünk!Legyél vidám,mert itt vagyunk veled!-mondta,majd eltávolodott az ölelésből.

-Most olyan más vagy.Szerintem jó hatással vagyok rád.-mosolyodtam el,majd ezt meghallva ő is.

-Most pedig mutatok neked valamit.-mondta és a szintetizátorhoz ment.

-Melyik a kedvenc dalod?-kérdezte mikor leült a szinti előtti székre.Én elgondolkodtam,majd mondtam a válaszom.

-Több kedvencem is van,de akkor legyen a Blood Sweat & Tears.

-Hm.Oké.-mondta,majd elkezdte játszani.Gyönyörűen játszott.Én kicsit a zenére dőlöngtem jobbra-ballra  és el is álmosodtam közben.

-Ez gyönyörű volt.Köszönöm!-mondtam,majd ásítottam egyet.-De tudod mit?Adj egy gitárt legyszíves!

-Itt van.Mire kell?

-Csak üllj le és hallgasd!-mondtam, majd elkezdtem gitározni.A Serpendityt jatszottam el,mert az is az egyik kedvencem és most pont jó,mert olyan kellemes és altatós dallama van.

-Ettől most elálmosodtam.Hiába ez a kávé.-mondta a félig megivott kávéára mutatva.~Haha ez volt a cél~mondtam a gondolataimban-Gyere ide!-mondta a padlón ülve.Én leültem mellé ő meg újra megölelt.

-Most már menj aludni!

-Csak,ha te is mész.-mondtam mire elmosolyodott.

-Rendben.Megyek én is.-mondta,majd felálltunk és mentünk is kifele.Aztán jó éjszakát kívántunk egymásnak és elmentünk a szobánkba.

-Ahh nem is fürödtem még meg.Na mindegy mostmár.Majd reggel.-mondtam magamban a szobában.Már nagyon fáradt voltam így csak ledőltem az ágyba és már aludtam is.

....

Reggel gondoltam bepótolom a kihagyott előző napi fürdést és elmegyek tusolni.Gondoltam a többiek már ilyen pont reggelizni úgyhogy nyugodtan mehetek fürödni egy szál türölközőben is.Úgyhogy így indultam el a szobámból.Vagyis csak indultam volna mikor nekimentem valakinek rögtön mihest léptem volna ki az ajtón.Jimin volt az.~Hát ezt nem hiszem el!~gondoltam.

-Áucs.-mondtam és feljebb húztam a lejjebb húzódott törölközőt magamon.

-B-Bocsi.Én csak..csak le akartalak hívni..izé..reggelizni.-mkogta zavarában Jimin és a tarkóját vakargatni azt se tudta hova nézzen.Én csak elmosolyodtam a reakcióján.

-Semmi baj.Egyébként 1-1.Nemsoká megyek.-mondtam és végig húztam a kezem a karján miközben elmentem mellette.~Hah most legalább vissza kapta.~gondoltam és felkuncogtam.

-Jól van.Értettem.Szóval vegyem ezt kihívásnak?

-Vedd aminek szeretnéd!-mondtam játékosan.

-Hát jó.Ez mostmár háború és én fogok nyerni!

-Hah.Ja persze.-mondtam nevetve.Aztán már fordultam is be a szürdőszobába.Mivel nyitott volt az ajtó gondoltam nincs bent senki úgyhogy nyugodtan mentem be és már épp le akartam venni a törölközőt mikor...

-Hmm.-mondta Tae miközben mosta a fogát.-Ne zavartasd magad!Folytasd nyugodtan!-mondta Tae fogkrémmel a szájában.

-Ahh.Tae!Légyszives siess!Szeretnék nyugodtan letusolni.Egyébkén úgy nézel ki most,mint egy veszett kutya.-kuncogtam.Ezután kiköpte a szájában lévő fogkrémet és megtörölte gyorsan a száját.

-Igen?Tudod milyen még egy veszett kutya?-mondta a szemöldökét huzogatva egy perverz mosoly kíséretében és elém lépett.-Harapósak és megvadultak.-suttogta a fülembe és megnyalta a fülem szélét,amitől megbizseregtem.Nem volt elég a hangjának a hatása,de még rá is tett.~Miért?Miért csinálod ezt velem?

-Tae.-mondtam suttogva,mikor eltávolodni kezdett tőlem,aztán visszahúzódott hozzám.Tudtam,hogy rá kéne szolnom,de valamiért mégsem tettem.Először a fülem tövéhez adott egy puszit,majd egy vonulatban apró puszikat hintve az arcomra,elért a szám sarkáig.Én már becsukott szemmel és kissé szétnyíló szájjal álltam előtte.Hiába tagadom élveztem.Ő végigsimított az ujjával az alsó ajkamon,majd gyengéden a száját a számra tapasztotta,majd egy lassú,de rövid csókot adott,amit meglepetésemre viszonoztam,a végén pedig megharapta a számat.Én felszisszentem ő meg még mielőtt eltávolodott volna az ajkaival még megnyalta az alsó ajkamat és aztán lassan elhúzódott.

-Megmondtam.Harapnak és megvesznek.De a megveszés most talán nem alkalmas.Jó fürcsit!-köszönt el.Én meg nyeltem egy nagyot és suttogva elköszöntem tőle.Nem hittem el magam.~Mégis mit csinálok?Ahh!~Ezután pláne jól esett a fürdő.Kitisztult az agyam és szinte újászülettem.Próbáltam figyelmen kívül hagyni a tusolás előtt történteket és lementem reggelizni a többiekhez.

-Sziasztok!-mondtam immár frissen.Bár ezzel az érzéssel azt hiszem egyedül voltam.

-Jó reggelt.-mondták.Suga még nem volt lent.Szegény biztos nagyon kimerült.

-Figyi ma lesz egy gyors fotózásunk.Igyekszünk majd,de szeritem délután jövünk vissza csak.-mondta Jin.

-Rendben.Majd valahogy elleszek addig.-mondtam,majd aztán megreggeliztünk és én meg gondolkodtam is már,hogy mit kéne főzni nekik,amíg odavannak.

-Sziasztok!-köszöntem el tőlük.