Csukd be a szemed(BTS ff. ; főleg Jimin ff.) [ BEFEJEZETT ]

12.rész

"-Ahh.Hupsz.Köszi.-mondtam miközben kinevettem magam."

......--....--.....--.....--....---.....--...--.......--......--....

-És miért ne kérdezném meg tőled mi volt,ha már a barátnőm vagy.Kitől kíváncsiskodjak,ha nem tőled?-mondta vigyorogva megyőző beszédét.

-Jól van,jól van.Akkor sorjában.-mondtam,majd sóhajtottam egy nagyot.-J-hope-ot én kértem meg arra,hogy énekeljen magasan meg mélyen el egy számot. Csak úgy.A másik meg az volt,hogy épp jöttem volna el Tae-től,mikor meglátta milyen kicsi a kezem. Megmutatta Jiminnek,aki az én pártomra állt és azt mondta,hogy szerinte sem kicsi a kezem,csak Tae keze túl nagy.Aztán mikor Jiminhez értem megkért,hogy mérjük össze a kezünket.Persze az övé nagyobb volt és erre büszke is volt ezért megmutatta Tae-nak.

-Aham,értem.Szóval tényleg neked van a legpicibb kezed a világon.-mondta barátnőm kekeckedve  velem.

-Neeem.-mondtam,majd rácsaptam a vállára sértődötten.

-Jó,jó mindegy.-mondta nevetve.-Szóval el voltál velük.

-Még jó.-monndtam egy nagy mosoly kíséretében.

-De hallod,Élőben még jobban néznek ki,még cukibbak meg minden.Ez egyáltalán,hogy lehet?Komolyan.Ha nem vagyok úgy felzsongva és nem vagy ott velem,akkor elájulok.

-Hahaha-nevettem fel.

Ezután még beszélgettünk sok mindent erről az esemenyről még haza nem értünk.Na meg néha egy két más dolog is feljött.

Mikor hazaértünk ledőltem az ágyba és átpörgettem a fejemben a mai napot.Hihetelen.

A poszterezett falamra néztem és megakadt a szemem az egyik kedvenc képemen,amin a bts van.Aztán netezni kezdtem.Egyszer csak a Lie-vel találtam szembe magam.Amikor elkezdtem nézni és hallgatni a videót,valmi nyomast éreztem belül és gyorsabban vert a szívem is.Mindig is éreztem ilyesmit mikor őt hallgatom vagy Tae-t.De most erősebb volt ez a furcsa érzés, amit nem tudtam hová tenni.Aztán eszembe jutott a refrénnél,hogy ez volt az utolsó dal,amit hallottam,mikor elájultam a táncpróbát nézve múltkor.Majd olyan volt ,mint ha újra átéreztem volna azt,amit akkor éreztem,mielőtt elájultam volna.Becsuktam a szemem és magam előtt láttam,ahogyan táncol Jimin.Én csak felálltam és elkezdtem táncolni a koreográfiát.Nagyszerű érzés volt.Aztán, mikor befejeztem lassan leülltem a szőnyegre és egy nagy sóhajtás kíséretében kinyitottam végre a szemem.Rossz volt a valóságba visszaérkezni.Csak néztem magam elé aztán pár másodperc múlva automatikusan elindult a 4 o'clock. Mikor meghallottam Tae hangját a testem megbizsergett és becsuktam a szemem.Eszembe jutott,hogy ő ölelt meg először a kórházban ráadásul úgy,hogy az egész testével rajtam volt.Majd eszembe jutott mikor az A.R.M.Y találkozón voltam és ő megetetett.Ezekre gondolva libabőrös lettem.De a korházról újra eszembe jutott Jimin is,mikor utoljára ölelt át.Olyan volt,mintha azt akarta volna ,hogy az ő ölelésére biztos emlékezzek.Az hogy utolsónak ölelt át és ráadásul hátulról.Nem úgy mint a többiek akik mind előlről.De biztosan csak én képzelek bele többet.Megráztam a fejem és a képernyőre néztem.Megvártam a következo számot majd meglátva azt elmosolyodtam.Agust D- 'Agust D' .Eszembe jutott ahogy a fülembe sutogott.Aztán visszaülltem a gépemhez.Megláttam az órát és jobbnak láttam lefeküdni.Az úton nem sok időm volt pihenni.

....................

Reggel elég későn keltem hiszen hétvége volt,ráértem.Elészülődtem,felvettem egy kiválasztott szettet:

Sminkeltem és épp,hogy kész lettem már szólt is a telefonom,Ismeretlent írt ki.Felvettem.Hisz,ha téves akkor megmonom azt neki és kész.Nem nagy ügy.

-Haló?

-Szia!Figyi vészhelyzet van!-mondta nekem a telefonba egy ismerős hang.

-Jin?-válaszoltam pár másodperc gondolkodás után.

-Igen.Nem írtad még be a számom a telódba?Na mindegy.A lényeg,hogy a segítségedet szeretnénk kérni.Lesz holnap egy interjunk,de a sminkesünk elkapott valami vírust és nem tud jönni.Mást meg most ilyen gyorsan foleg ilyenkor elég nehéz keríteni helyette.Szóval szeretnénk megkérni,hogy most az egyszer segíts nekünk.Úgy halllottam,hogy elég tehetséges vagy.A pénz miatt ne aggódj.Kifizetjük az utadat és ezt az egy alkalmi munkádat is.Szóval?-mondta gyorsan el.Kissé lesokkolódtam.

-Ömm...jó..persze segítek,de most akkor...én most induljak is?

-Úú de jó.Egy hős vagy.Imádunk.Igen gyere,amilyen gyorsan csak tudsz.Ha elkészültél menj el..- elmondta,hogy hova kell mennem ahhoz,hogy felkerüljek arra a járműre,amivel a repülőtérre mehetek,aztán meg melyik géppel menjek.

-Oké,oké.Felírtam mindent.Hamarosan érkezem.Sietek akkor ahogy csak tudok.Mennyi időm lesz kisminkelni titeket szerinted mire odaérek?

-Ne aggódj lesz időd.Csak gyere.-majd ezután kiabálást halottam.Jin épp elujságolta a többieknek,hogy sietek őket kisminkelni.Aztán valaki más vette át a telefon.

-Király vagy kiscsaj.-mondta Jhope.Majd mindenki kiabálta a háttérből,hogy végre.

-Te Jin,neked honnan van meg a száma?-mondta a háttérből Jungkook.

-Még szép,hogy megadta hrokonom.-ezután egy-két jajjgatást hallottam Jintől.

-Hé kell az én számom is ?- kérdezte Tae tőlem.Erre én nem tudtam mit mondani úgyhogy csak csendben hallgattam mintha meg hallottam volna mit mond az ott kialakult zsivajtol.

-Már most kezded?-mondta Jin Taenak.

-Na jó én azt hiszem leteszem,mert ugye sietek.-mondtam nekik.

-Várj!-kiabált valaki.Majd aztán egyre hallkult a háttér zaj míg nem ajtócsapódást hallottam és már nem hallatszott semmi.Nem tudtam kinél van a telefon,mert annyi hangot halottam hogy nem tudtam kiveni,hogy ki mondta,hogy várjak.Szóval kíváncsian vártam,hogy ki fog megszólalni.

-Köszönjük,de tényleg.-szólalt meg Jimin mire elpirultam.Még jó,hogy nem láthatja.

-Nagyon szivesen,bármikor.-mondtam kissé hallkabban mint eddig.

-Mi a baj?-kérdezte aggódva.A fenébe.Észrevette,hogy halkabb lettem.

-Semmi,semmi csak észrevettem,hogy.. -mondtam,majd gondolkodtam pár máodpercet.Valamit mondanom kellett.- alszik még a barátnőm.Mert most nálam aludt.De mindegy is.Nekem kéne amúgy köszönetet mondjak nektek mindenért.Meg lehet nem is mondtam nektek,de nagyon sokat köszönhetek nektek és a zenéteknek.

-Ja értem.De az tolsó mondatot hogy érted?Kíváncsi lennék rá.

-Figyi nagyon szivesen elmagyaráznám,de tényleg sietek.Hozzátok.Szóval..-mondtam sajnálkozóan.Nekem is rosszul esett,hogy be kell fejezzem vele a beszélgetést,de legalább találkozhatok velük nem is olyan soká.Megint.

-Oké,oké.De ömm..mi lenne,ha megadnám a számom és a repülőn ülve elmondanád?-mondta kissé bizonytalanul vagy talán szégyenlősen.Alig hittem el,amit mondott,de gyorsan kellett váloszolnom nehogy még meggondolja magát.-Persze nem muszáj..-mondta,de én gyorsan válaszoltam.

-Oké.-mondtam neki fülig érő mosollyal.

-Huh?Ja jó.Akkor mondhatom?-mondta kissé meglepődve talán.

-Pillanat.-mondtam és elővettem egy papírt.-mondhatod.-lediktálta a számát,majd elköszöntem tőle.

-Akkor később.-köszöntem el.

-Igen,később.

-Köszönöm.-mondtam ,mert nem bírtam ki,hogy ne köszönjem meg a mobilszámát.Erre ő felkuncogott.

-De mit már megint?

-Ahh majd elmondom.Na szia!

-Szia.-mondta és a hívás befejeződött.