Te Vagy A Darab Ami Kiegészít (Marcus Gunnarsen)|SZÜNETEL|

4.rész

A temetőbe egy (élő) lélek sem volt, amit már megszoktam egy ilyen kis városban, mint Trofors.
Leültem Lindi sírja elé. Egy ideig csak néztem ki a fejemből, majd elkeztem mesélni Lindinek, azt ami az elmúlt egy hónapban történt. Valahol belül úgy érzem, hogy hallja amit mondok, és tudom, hogy ő soha senkinek nem mondja el. Már nem.

-Képzeld, azt hiszem szerelmes vagyok.-kezdtem bele. -Tudod, meséltem már neked Marcusról, aki segített feldolgozni a távozásodat. A mai napon valami mást éreztem vele kapcsolatban. Amikor hozzám ért, mintha ezernyi pillangó repkedett volna a hasamba. Még soha nem éreztem ilyet ezelőtt, és be kell valljam, csuda jó érzés.-itt felidéztem azt a pillanatot, amit Martinus tört meg. Na meg az ebédlőnél történtek...

-Képzeld. Ma a Gunnarsen család velünk vacsorázott. Nagyon jó volt meg minden, de nélküled teljesen más. Hiányzol Lindi...-majd az ígéretemet már sokadjára megszegve elsírtam magam.

-Ez nagyon szép volt.-hallottam egy hangot mögülem, amitől ilyedtembe felugrottam, és hátrafordultam. Nem, nem egy démon, sem pedig egy szellem volt ott. Marcus állt velem szembe, mosolyal az arcán.

-Jézusom Mac, a szívbajt hozod rám. Amúgy is, mit keresel itt?

-Komolyan azt gondoltad, hogy elhiszem, amit az aszalnál mondtál?-elpirultam. Miért ilyen szexi? Azt hiszem, egy picit elbambulhattam, mert Marcus kezével integetett arcom előtt.

-Mi? Nem de.... Várjunk! Te követtél??-most az ő arca vett fel pirosas árnyaltot.

-Ááá mindegy. Nem akarok veszekedni.-majd leesett hogy miket is mondtam Lindinek, amit valószínűleg ő is hallott.-T-te mióta is vagy itt?

-Ja ééén.. akkor érkeztem, amikor abbahagytad.-monta zavartan. Hatalmas kő esett le a szívemről.

-Akkor is bisztos most egy nagy lúzernek tartasz, amiért egy kődarabhoz beszélek.

-Ugyan már Cam. Ez nem egy egyszerű kődarab. Ő a testvéred, akit elveszettél. Ettől nem vagy lúzer. -Majd egy lépéssel közelebb jött. Mostmár csak 20 centi lehetett köztünk. Arcomat hideg keze közé fogta, amitől azok a pillangók újra feléledtek. Akármennyire is volt hideg, minden porcikám felmelegedett érintésétől.

-Camilla. Te vagy a legkedvesebb, legnagylelkűbb, legszebb, és legkülönlegesebb lány akivel valaha találkoztam.-suttogta, majd az arcunk közt lévő távolság egyre csökkent.

Bumm. Új rész. Remélem tetszett, ha igen tudjátok mi a dolgotok (komment+☆) mi a véleményetek? Kíváncsi vagyok.
Kamilla